Az elektronikus befecskendezéssel jóval könnyebb a helyzet, ott rengeteg lehetőség van a hidegindítási dúsítás megvalósítására, bár tökéletes megoldás csak programozható rendszerrel megvalósítható. A családi Scionban BioETUN átalakító elektronika van 2009 nyara óta, tudomásom szerint ez az átalakító rendelkezik jelenleg a legkorszerűbb hidegindítási rendszerrel, amit csak megerősíteni tudok. Nekem még sosem volt gondom az indulással. A mostani hidegben is elsőre indul az autó, azonnal használatra kész, nincs fulladás, olyan mintha benzinnel működne.
Már régebben is készítettem egy filmet, de most egy összehasonlítást szerettem volna. Azt szemléltetem, hogy míg a BioETUN-nal átalakított elektronikus rendszer könnyedén megbirkózik a hideggel, az alkoholos karburátoros sajnos nem indul.
Persze mindennek ára van, a tökéletes hidegindítás az injektoros rendszer esetén többletfogyasztással jár, nekünk most kb 30% körül fogyaszt többet a Scion. A karburátoros Saab esetén csak az egyébként nem túl szerencsés megoldás, a hidegindító spray segített. Pontosabban a féktisztító, mert hidegindítóm nem volt kéznél. Egy kopott motor esetében nem annyira drámai, de a Scionba nem fújnám.
A programozható rendszereknek az előnye sokszor hátrányt jelent. Átalakító készüléktől függetlenül, ha nem megfelelően van beállítva, nem szakember nyúl bele, akkor könnyűszerrel tudjuk életképtelenné varázsolni az autót. A BioETun hidegindítási rendszere összetett, akár egy paraméter helytelen beállítása estén is hidegindítási gondok lehetnek.
Most már egyébként kezd elegem lenni a télből, bár az E85 jelenlegi ára jobban zavar.
Természetesen a nagyobb injektorhoz több üzemanyag szükségeltetik, vagyis emelni kell az üzemanyag nyomását. Ezt megtehetjük a gyári nyomásszabályozó nagyobbra cseréjével. A turbó motorokhoz való szabályzó alapnyomása 2,5 bar, ezt emelhetjük az aero nyomásszabályozójával 2,8 barra. Szereztem egy olyat is, de a kísérletezgetések miatt inkább egy állítható nyomásszabályzóra vágytam. 
Kicsit kutattam a neten, és az e-bay-ről próbáltam egy viszonylag jó minőségű, olajos csillapítású, mutatós műszeres nyomásszabályzót választanom. Kb. 20e Ft-ba került, mire megérkezett az Egyesült Államokból. Saab specifikus szabályzóra ne számítsunk, én azt hiszem, egy Suprához valót rendeltem. Az alap mindegyiknél ugyanaz, csupán a fittingek modellspecifikusak. Ahogy számítottam, nem volt jó a csatlakozója, nem tudtam összehozni a gyári rendszerrel. Egy közbetétet kellett gyártanom. 
Érden van egy profi gépműhely, és egy nagyon kedves mester, aki egy nap alatt 1000 forintért elkészítette az alkatrészt. Akkor sem volt ideges, amikor az első körben rossz csatlakozóméretet adtam meg, másnapra már kész volt a tökéletes, két oldalán menetes közdarab. Az alkatrészekkel a kezemben alig két óra alatt kicseréltem a nyomásszabályzót. Csupán az új eszköz pozicionálásával kellett egy kicsit vacakolni, hogy beférjen a motorháztető alá. 
Másnap egy hatos imbuszkulccsal és egy tizenhetes villással tesztútra indultam. Ez a két szerszám kell a nyomás állításhoz. Próbálgattam, de 2,5 bár fölé nem nagyon lehetett tekerni, mert a CheckEngine lámpa azonnal világítani kezdett. Így a nyomásszabályozó cseréjének gyakorlatilag nem volt értelme. A plusz 0,2-3 bar menet közben nem volt érezhető, csupán látványos elem lett a motorháztető alatt. Ha igazán az értelmét keresném, akkor azt mondhatom, hogy legalább látom a nyomásértéket. A csoda elmaradt, a gyári injektorfej ennyit tud, nagyobb kell az előrelépéshez. 
Használtam pár hónapig, mire a szerelőm, 
"A szakszerű vizsgálat módja itt látható: a beépített, üzemszerűen működő állapottal teljesen egyező körülményeket kell biztosítani, a befecskendező szelepet szakaszosan működtetni. Természetesen ilyenkor az egy perces szállítás meghatározásához a valóban nyitott állapot időalapját kell számítani, a "kitöltési tényező" figyelembevételével. 
Lehúzogattam a csatlakozókat, elvágtam a kábelközeget szorító szalagokat, lehúzkodtam az injektorfejek biztosító gyűrűit, ami a közösítő csőhöz rögzíti őket, majd a csövet tartó két csavart kicsavartam, leoldottam a nyomásszabályozót, és máris cserélhető lett az injektor. Az egész nem tartott egy fél óráig. Visszafelé vakmerően mindent rekonstruáltam, bíztam benne, hogy minden rendben lesz. 
Amikor minden a helyén volt, indítottam. Rövid köhécselés után a rendszer felállt. Az alapjárat talán egy kicsit magasabb lett. Csavartam egyet a nyomásszabályzón, és az injektorhoz ajánlott 3 bart állítottam be. Az első méterek után egy pillanatra felvillant a CheckEngine, utána soha többet. Megvártam, amíg bemelegszik, majd próbálgatni kezdtem. Határozottan dinamikusabb lett. Jobban reagál, nagyon élvezetesen indul meg automatasága ellenére. Természetesen tiszta E85-tel próbáltam, és végül is elértem célom. Szeretném a maximális teljesítményt kihozni az etanolból, racionális kereteken belül. Ez az átalakítás - ebben biztos vagyok - nem a gazdaságosság irányába mutat, de ez ügyben még méréseket kell végeznem. 
Ami fontos dolog és eddig elfelejtettem említeni, hogy a nagyobb injektor, a magasabb nyomás a 
Bejegyzések
