BANNER

_

6 hengeres autó E85-ös átalakítása 4 hengeres elektronikával


A járművek elektronikus E85-re alakítása előtt minden esetben meg kell vizsgálni az injektor rendszert, milyen elemekből épül fel, milyen vezérléssel dolgozik.
A központi befecskendezések p&h vezérlésről beszéltünk, ehhez talán még azt érdemes hozzáfűzni hogy léteznek hengerenkénti peak & holdos vezérlések főleg nagy teljesítményű pörgős motorok esetében. Ez az átalakításkor komoly gondot jelenthet, de mivel eléggé ritka ezért majd akkor térünk ki rá ha feltűnik egy áldozat.


BMW 520i 12v (1991) - Bosch Motronic 1.3

Ami sokkal elterjedtebb az a hengerenkénti befecskendezés korai megoldása a Bosch fejlesztésű Motronic vezérlés. Ez a rendszer a hetvenes évek végétől a kilencvenes évek közepéig volt elterjedt. Nem szeretnék belemenni a Motronic részleteibe, verzióiba, minket most az injektor vezérlési rendszere érdekel. Ez a párhuzamos injektor nyitás, a szekvenciális vezérlések elődje, működését tekintve úgy dolgozik, hogy az injektorok minden befecskendezési ütemben egyszerre kapnak vezérlő jelet és ezáltal egy időben egyszere nyitnak. Az L és LH-jetronic vezérlés is ilyen módon működik, például az én 1992-es Saab 900-asom (Bosch LH 2.4) is fecskendez. Egy vastag kábel megy az injektorokig, ott ágazik négy felé. Olyan mintha központi befecskendezés lenne, csak nem egy injektort vezérelnénk a fojtószelep előtt hanem párhuzamosan hengerenként egyet a szívósorban. A vezérlés E85-re való hangolását egy központi vezérlő elektronikával megoldható. Például a svéd FlexiTune II így szerelhető az öreg Saabokhoz.


A Saab 900 esetében az injektorokig egy vastag vezeték a vezérlő szál

Épülő etanol gyárak - Kaba


Az év első felében a tervezett Dunaföldvári, a Dunaalmási és a Kabai etanol üzem került a kiemelt beruházások közé. Arra gondoltam érdemes utána járni, hogy állnak a projektek most. Egy cikkben szerettem volna összefoglalni, de a kutatás közben kiderült az anyag több mint amire számítottam. Ezért mindegyik üzemről készül egy írás, majd az egyetlen működő üzem a Hungrana sem marad ki.
Most első körben a kabai Bioetanol-Biogáz-Kiserőmű projekt és előzménye következik:


Hazánk legnagyobb cukorgyára a Kabai Cukorgyár 1976-78-ig állami beruházással épült. Kezdetben közel 1000 főnek adott munkát majd a nyolcvanas évek végi privatizáció után ez a létszám 200 alá csökkent. Az új tulajdonos az Angol - Francia EASTERN Sugar csoport lett mely a gyár bezárásáig irányította a munkát. Mielőtt felszántották és sóval hintették be az üzem Európa egyik legkorszerűbb gyára volt, például olyan infravörös ellenkörzési rendszere volt, hogy a műszaki igazgató akár otthonából a reklámok alatt számítógépen is ellenőrizhette a működést. Más üzemek napi átlagos 5-6 ezer tonna cukorrépa feldolgozás mellett a kabai gyár 12 ezer tonna feldolgozására is képes volt. Körülbelül 1.300 tonna EU I. és II. minőségű kristálycukrot gyártottak naponta. A gyár környéki 11 ezer hektár termőterületéről 2003-ban fél millió tonna répát szállított be 200 teherautó.

Szerencs két évvel élte túl Kabát
2007-ben mégis megjelentek a betondarálók a gyár területén és gyakorlatilag a földel tették egyenlővé. A katasztrófát máig nem heverte ki a város egész családok lettek munkanélküliek. A gyárra épülő mezőgazdaság, fuvarozás is gyakorlatilag megsemmisült, Kaba évi 220-250 millió forint helyi adó bevételtől esett el, ez a városi költségvetés negyede volt.
MAGYAR CUKORGYÁRTÁS HALÁLA
A rendszerváltáskor tizenkét cukorgyár működött Magyarországon, 2004 után már csak öt üzem maradt. 2006-ban bezárt a kabai gyár, mire a gazdák huszonöt százaléka felhagyott a termesztéssel. 2007-ben a fennmaradt négy gyár közül háromra került lakat így a gazdák további ötven százaléka szüntette be a termelést. Mára csak a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára üzemel ami neve ellenére nem magyar. A mi szempontunkból érdekesség hogy tulajdonosa az osztrák Angrana a hazai E85 gyártó a Hungrana anyavállalata.


A halálozási dátumok:
  • 1997 - Ercsi (Agrana -Magyar Cukor Zrt )
  • 1997 - Mezőhegyes (Eastern Sugar)
  • 1997 - Sarkad (Eastern Sugar)
  • 1999 - Sárvár (Agrana -Magyar Cukor Zrt )
  • 2000 - Selyp (Eridanai Béghin-Say)
  • 2002 - Ács (Agrana -Magyar Cukor rt )
  • 2004 - Hatvan (Nord Zücker AG)
  • 2006 - Kaba (Eastern Sugar)
  • 2007 - Szolnok (Nord Zücker AG.)
  • 2008 - Szerencs (Nord Zücker AG.)
  • 2009 - Petőhőza (Agrana -Magyar Cukor Zrt )
A kabai lavina azzal indult, hogy 2006 július 1-én a cukor felvásárlási ára drasztikusan csökkent. Ez pedig azért történt mert Ausztrália, Brazília és Thaiföld sérelmezte, hogy az Európai Unió a cukorexport támogatásával tartja fenn az Unión belüli magas cukorárakat.