Ajánló: Motalko - Egy benzinkút krónikája

2008. év végén már elmeséltem Magyarország legrégebbi benzinkútjának történetét "Ahol alkoholt mértek 1936-ban is" címmel. Nagy örömömre szolgál most, hogy Havas Miklós és Kékesi Attila dokumentumfilmet készített a kalandos történetből.
A film a 42. Magyar Filmszemle versenyprogramjában vesz részt az alábbi időpontokban megtekinthető:

• 2011. május 6. 16:15 Uránia, Fábri terem
• 2011. május 7. 18:00 Corvin, Radványi terem
• 2011. május 8. 18:00 Puskin, Amarcord terem

42. Magyar Filmszemle adatlapján:
Motalko - Egy benzinkút krónikája

Facebook:
MOTALKO-Egy benzinkút krónikája/ The Chronicle of a Petrol Station

A sajtóanyag:

Dokumentumfilm készült az első magyarországi benzinkútról és annak tulajdonosáról Landthaller Taszilóról a Habana Media gyártásában. A Motalko- Egy benzinkút krónikája című dokumentumfilm rendezője-forgatókönyvírója Kékesi Attila, producer-forgatókönyvírója Havas Miklós. A dokumentumfilm az első magyarországi benzinkút tulajdonosa, Landthaller Tasziló történetét meséli el. A film egy majd száz évet átölelő családtörténeten keresztül kívánja bemutatni, hogy miként sikerült, ahogy mindenki hívja, Taszi bácsinak az édesapja által 1936-ban alapított benzinkutat, édesapja 1945-ben bekövetkezett halála után az államosítástól megóvnia és megtartania. Taszi bácsi a mai napig nagy szeretettel szolgálja ki a a 7-es út mentén található benzintöltő állomáson a tankolni vágyó autósokat, ahol az egyik rekeszben ma is a Motalko, azaz E85 van éppen úgy, mint 76 éve.

A dokumentumfilm különleges képi világot teremtve, játékfilmes eszközökkel, valamint korabeli archív fotográfiák felhasználásával készült 3D fotóanimáció alkalmazásával, Darvas Ferenc által komponált különleges zenei aláfestéssel kívánja bemutatni ezt a nem mindennapi, de mindenki számára pédaértékű emberi sorosot. A film bemutatója a 2011.évi Magyar Filmszemlén lesz. A filmben koproducerként részt vett az Inforg Stúdió, a film létrejöttét a Magyar Mozgókép Közalapítvány és aVision Team támogatta, szakmai médiatámogatója a Duna Televízió volt.

E85-re alakított motor belülről

Érdekes problémával keresett meg Lada rajongó Gergő barátom, aki több versenymotor építését is végezte (pl.: Injektoros Lada E85-tel).

A jelentkező probléma immáron 2 utcai és egy versenymotor szétszedése után is azonos. Ha az autó nincs naponta beindítva, áll mondjuk egy-két hetet és amikor beindul amikor is rövid utat tesz meg azaz fel sem melegszik üzem meleg állapotba akkor a motor szétszedése után azt tapasztalták hogy a hengerfalon korrózió jelentkezett, sőt a gyűrűk is lerozsdásodtak. Egy sokáig álló motor esetében akár össze is korrodálhat a felület illetve a beindításkor lekaparja egymásról a két felület a rozsdát, de ez extra kopást okozhat. Ők rendszeresen szedik szét az alkoholos versenyautók motorját vizsgálják a használatból adódó következményeket.
Legutoljára amiről a fotók is készültek egy Lada Cross autót. 

Gergő egy wikipediás bejegyzés alapján az égés következtében keletkező vízre és savra gyanakodott, elsősorban hangyasavra: „A hangyasav a legegyszerűbb karbonsav. Képlete: CH2O2, vagy HCOOH.
A természetben megtalálható a hártyásszárnyú rovarok harapásaiban és csípéseiben, beleértve a méheket és a hangyákat, valamint fontos égési terméke az átlagtól eltérő üzemanyagú autóknak, amelyek metanollal működnek (vagy etanollal, ha vízzel szennyeződnek) és benzinnel vannak keverve.”

Talán a víz és a jelentkező hangyasav lehet az ilyen jellegű oxidáció okozója?

Az elgondolás alapjában nem rossz, de az etanol esetében nem a hangyasav ami az égés mellékterméke. (A hangyasav metanol oxidációjakor keletkezik) Az etanol  oxidációja során acetaldehid, majd ecetsav keletkezik. Az ecetsav korán sem olyan agresszív mint a hangyasav viszont ő is higroszkóp vagyis frankón megköti a vizet. Szóval elvileg az E85 elégetésekor, ha megvannak a számára ideális feltételek fokozhatja az acél oxidációját. Sajnos nincsenek rendelkezésemre álló adatok arról hogy az ecetsav milyen mértékben keletkezik az égés során, ezért ezzel kapcsolatban csupán csak feltételezésekkel operálunk.
Minden esetre Gergő már megrendelt egy komolyabb mennyiségű lakmuszpapírt mellyel további vizsgálatokat szeretne folytatni.

Fontos tudnunk, hogy nem csak az E85 elégetésekor hanem minden hagyományos üzemanyag esetében is savak keletkeznek az üzemanyagok elégetésekor. Ne mennyük bele a részletekbe – ez külön tudomány -  elég annyi, hogy a különböző  motorolajok adalékoktól függően különféle savközömbösítő tulajdonsággal rendelkeznek. Például a dízel olajok savközömbösítése intenzívebb. Az olajok elhasználódásával ez a tulajdonság csökken.  

Még mielőtt mindenki bepánikoz és arra gondol hogy egyik reggelen csupán egy rozsdás vasdarab lesz a motorja helyén  le kell szögezni, hogy a napi használatban lévő autóknál ilyen jellegű problémáról nincs tudomás. Egyik autószerelő barátom aki maga is E85 átalakításokkal foglalkozik készített egy endoszkópos vizsgálatot a saját Suzuki motorjának belsejéről. Speciális orvosi kamerát toltak le a WagonR gyertyanyílásába .

A film magáért beszél, a hengerfal, szelepek gyönyörűek belülről oxidációnak nyoma sincs. A mérés során három henger azonos képet mutatott a negyedik kicsit kokszosabb volt, mint kiderült a gyújtógyertya sérülése miatt.
Az autó 2002-es 109 ezer kilométer van benne 58 000 óta csak E85-tel megy.

Egyébként a hazai E85 gyártója  a Hungrana is végez hasonló endoszkópos vizsgálatokat, de ők sem tapasztaltak semmi rendkívülit.

Mindentől függetlenül az  E85 használat esetében javasolt a jármű rendszeres beindítása az üzemanyag pumpa védelmében is. Annak idején amikor a hazai üzemanyag pumpa gyárban jártam ezt javasolták a mérnökök.
Aki télire leállítja autóját az benzinnel feltankolva tegye.

És  végül ami minden autóra vonatkozik üzemanyagtól függetlenül, az a rendszeres olajcsere jó minőségű olajjal. E85 esetében ez talán még fokozottabban ajánlott.

Alkoholos autó az alkohol ellen