Az alkohol története

Vajon tudjuk e, hogy a tegnap éjszaka elfogyasztott vagy az üzemanyag tankban szilveszterező alkohol honnan eredeztethető?
Az alkohol történetét több forrás is az ókortól kezdi, vegyületként először az iszlám alkimisták állították elő, sőt az alkohol elnevezés az arab al kukul szóból származik, ami finom port jelent, és köze sincs az alkoholhoz. Az alkohol elnevezést Paracelsus majd Lavoisier is átvette és gyakorlatilag így terjedt el a köztudatbam.  96% tisztaságú alkoholt legelőször 1796-ban a Szent Pétervári Akadémia kémia professzora állított elő faszénszűrő segítségével és csupán 153 évvel ezelőtt publikálták az alkohol szerkezeti képletét.

Az alkohol üzemanyag vonatkozását nézve sokszor emlegetett tény, hogy 1908-ban a legendás Ford T-modell is először alkohollal üzemelt. Ráadásul a Ford-T-t követő A-modell univerzális hajtású, FlexFuel jármű volt sőt, akkoriban a Ford háza táján az alkoholt a jövő üzemanyagaként emlegették. A 20-as és a harmincas években nem túl nagy sikerrel, de megindult az amerikai etanol-program. Európában a világháborúk miatt megfogyatkozott készletek helyezték előtérbe az alkoholt. Például 1927 és 1942 között a benzin-alkohol 1:4 arányú keverékét Motalko néven Magyarországon is forgalmazták.
A közel-keleti kőolaj-ellátásizavarok, az 1973-as olajembargó, valamint a korai környezetvédelmi törekvések miatt az Egyesült Államokban az 1970-es években ismét az etanol felé fordult a figyelem. Az amerikai 1978-as energiaadó-törvény 4 cent/gallon adókedvezményt adott annak az üzemanyagnak, mely legalább 10%-ban tartalmaz etanolt. Az adókedvezmény a mai napig megmaradt, bár mértéke változott.

Az alkoholos autózás őshazája Brazília. Már a húszas évek végén, a harmincas évek elején rendszeresen használták a cukornádból előállított alkoholt járművek hajtására. A brazil alkohol külön fejezetet érdemel, nem is szeretnék nagyon belemélyedni. A lényeg az, hogy Brazília a világ második legnagyobb etanolgyártója és exportőre. Brazília és az Egyesült Államok együtt a világ etanol üzemanyag-termelésének 89%-át tették ki 2009-ben.

2005 májusában néhány szervezet (Abengoa Bioenergia − Spanyolország;BioAlcohol Fuel Foundation (BAFF) – Svédország; Compaňía Logística de HÌdrocarburos (CLH) – Spanyolország; Ethanol Union – Franciaország; Ford Motor Company – Egyesült Királyság; Royal Nedalco – Hollandia; Sekab – Svédország.) asztalhoz ült, és egy workshop szerződés formájában létrehozták a CWA 15293 dokumentumot, ami gyakorlatilag Európában az E85 szabvány lett. 2006 szeptemberében Magyarországon a dokumentum felhasználásával rögzíti az MSZ CWA 15293 szabvány a gépjármű-hajtóanyagok között az E85 etanol követelményeit és vizsgálati módszereit. Talán kevesen tudják, hogy 2010 nyarán a Magyar Bioetanol Szövetség kezdeményezésére szabványosították az E20 (20% alkohol tartalmú) üzemanyagot is. Hazánkban jelenleg a szabadegyházi Hungrana Kft. gyárt közlekedés céljára E85 üzemanyagot kukoricából.

Bár 2007-ben több kezdeményezés indult, tudomásom szerint 30 felett volt a kiadott engedélyek száma, mégsem valósult meg újabb alkoholüzem beruházás. Jelenleg egyetlen egy épülő üzemnek, a dunaföldvári etanolgyárnak van reáliása.

Az etil-alkoholnak a történelemben és a kémia dicsőségfalán is ott a helye. Rengeteg élelmiszer-ipari termék, tudományos felfedezés forrása, hatékony gyógyszer, vegyi- és üzemanyag. A világon a legelterjedtebb bódító anyag és a misebor képében vallási szimbólum.

2011-ben az etanolblog.hu oldalon - ahogy eddig is - elsősorban az E85 autózással kapcsolatos érdekességeket, méréseket, tapasztalatokat fogok publikálni. Örömmel fogadok minden észrevételt, és ha valakinek van megosztani való története keressen meg bátran ha érdemes összehozunk belőle egy érdekes anyagot. Nincs fogadalom, de a jövőben talán sikerül egy kicsit jobban közreműködni partnereinkkel, barátainkkal is.
Ennek a törekvésnek az első példája a alkohol történetéről szóló részletesebb cikk mely azon az oldalon jelent meg ahol nem csak az alkohol hanem a zsír is összeköt.
Malackaraj.hu: Új és örök szövetség: az alkohol történelme I/II.

Épülő etanol gyárak - Dunaföldvár

Legutóbb a kabai üzemről volt szó. Elküldtem a cikket a EM-Bioetanol Kft. hivatalos e-mail címére, de sajnos válaszra sem méltatták. Lehet, hogy már senki sem nézi a leveleket, vagy nem foglalkoznak azzal, mit írnak róluk.  Sajnos ez is csak alátámasztja a gyanúmat, hogy Kabán a közeljövőben nem indul etanolgyártás. Sokkal reménytelibb a dunaföldvári vállalkozás, bár úgy néz ki, azzal sem leszünk előrébb. Kicsi az esélye, hogy Magyarországnak egy csepp alkoholt is gyártani fognak.


Fotó: pannoniaethanol.com

A 2010. február 5-i Magyar Közlönyben megjelent 15/2010. (II. 5.) Korm. rendelet szerint, a Pannonia Ethanol Zrt. bioetanol-előállító üzem projekt, Dunaföldvár város
közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházását, kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.  Az NFGM/206/2010 számú tervezet mindenki számára megtekinthető.

Tulajdonos: Pannonia Ethanol Zártkörűen Működő Rt.
Székhely: 1050 Budapest Zrínyi u. 16. 3. em. 10.
Cégjegyzékszám: 01-10-046437
Adószám: 14858019241
web: www.pannoniaethanol.com
e-mail: csak formail áll rendelkezésre
webkamera az építkezésről: http://www.vizionix.hu/bioethanol.php


Fotó: pannoniaethanol.com

A 120 millió eurós beruházással megépülő gyár alapkövét 2010. augusztus 23-án tették le. A zöldmezős beruházás keretében épülő bioetanolt előállító üzem  Dunaföldvár közigazgatási területén külterületen 0111/26, 0109, 0116/5 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található. Az ingatlanok jelenleg a Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. (0111/26, 0116/5), és a Dunaföldvári Önkormányzat (0109) tulajdonában vannak, de a beruházó meg szeretné vásárolni azokat.

A Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. egy minneapolisi, (Egyesült Államok) tulajdonú mezőgazdasági kereskedelmi cég. Gabona kereskedelmével, takarmánnyal, műtrágyával, keményítővel, adalékanyaggal és ezek logisztikájával foglalkozik. 20 telephelye van az országban, Dunaföldváron szárító üzeme, raktára és kikötője (!) van a tervezett beruházás mellett közvetlenül.


Fotó: pannoniaethanol.com

Pannonia Ethanol Zrt. 100%-ban az ír Ethanol Europe Ltd. tulajdonában van. Az építés 2010 januárjában kezdődött, és az eredeti tervek szerint  2011 decemberében fejeződik be. Nemrégiben jártam arra; a fényképeken látszik, hogy a földmunkák megkezdődtek, sőt a helyiek elmondása szerint találtak valamit a földben, de már túl vannak a régészeti feltárásokon is.



A tervezett etanol üzem évente 500 ezer tonna kukoricát dolgozna fel, és évente több mint 200 millió liter etanolt gyártana, valamint melléktermékként 170 ezer tonna állati takarmányozási célra szánt fehérjét. Nem titok, hogy a Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt-vel szándékoznak hosszú távú megállapodást kötni az alapanyag beszerzését illetően.  Az építést a világ egyik legnagyobb etanolgyár-kivitelező vállalkozása, az amerikai tulajdonú Fagen Inc. végzi. Tudomásom szerint a Fagen, csak mint kivitelező vesz részt a projektben, tulajdonrészt nem szerez a vállalkozásban.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (továbbiakban: Ngt.) 1. § (1) bekezdésének e)-f) pontjában meghatározottak szerint kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítható az a beruházás, amely legalább 2 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 50 új munkahely megteremtését biztosítja, valamint környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását segíti elő.

A dunaföldvári etanol üzem 97,2 millió euró beruházással készül, és 77 főnek adna munkát, valamint a megújuló energiaforrások használatának növekedését segíti elő. Így a beruházás a kiemelt beruházások kritériumainak megfelel.



Mint minden hasonló beruházás esetén, szükséges a környezetvédelmi tanulmány elkészítése. Ahogy lenni szokott, a környezetvédők belemartak a dunaföldvári üzembe is. Nem szeretném különösképpen kommentálni a Magyar Természetvédők Szövetségének véleményét, mert sok szempontból egyetértek velük, de sajnos a szokásos csúsztatásokat most is előszeretettel alkalmazták.  Említik a tanulmányban az etanolgyártás negatív energiamérlegét, (sajnos szerencsétlenül éppen  David Pimentel, a Cornell Egyetem kutatóját említik, akit többször is az a vád ért, hogy nem a korszerű etanolgyártási technológiával számolt), illetve olvasható a számomra rendkívül demagóg "éhezők számának növekedése", valamint nem tartják indokoltnak, hogy a 77 munkahelyet teremtő beruházás valóban kiemelt lenne. Ez verte ki nálam a biztosítékot.
Az előterjesztés az amerikai tapasztalatok alapján számolt 600 közvetett munkahelyről beszél. (A természetvédők ezen számításokat nem tartották megalapozottnak.) Ha ezt az értéket túlzónak is tartanánk, azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy ilyen volumenű vállalkozás csupán 77 munkahelyet teremt. Még ha az udvaron teremne az összes kukorica, akkor is abszurd. A kabai cukorgyár virágzó időszakában 1000 főnek adott munkát a régióban, de a Hungranából sem csak a gyár dolgozói élnek.

Én nem ezek miatt aggodalmaskodom. A gondok nem itt kezdődnek.

Idézek a tervezetből:
"A gyártókapacitás termékei export piacon is értékesíthetők, akár 100%-os mértékben, ami jelentősen javítaná a magyar külkereskedelmi mérleget. A korábban nem exportképes, uniós ártámogatásban részesülő kukorica a hazai piacon eladható lesz, mint az etanol előállítás alapanyaga. A hazai bővülő bio üzemanyag igény csökkenti az import üzemanyagok behozatalát. " 

Eddig még rendben is lenne, a baj a következő mondatnál kezdődik:  "A jelen projekt célja, hogy a gyár végterméke exportra kerüljön."

Hoppá, ezek szerint nagyon úgy néz ki, hogy az egyetlen megvalósuló etanolgyárból egy csepp etanol nem kerül a hazai járművekbe.  Tudomásom szerint nem is terveznek E85 keverőüzem létrehozását, vagyis kizárólag bioetanolt fognak gyártani, amit azonnal külföldi bekeverésekre értékesítenek.


Az épülő gyár mellett ott a Lukoil telephelye is. Ez vajon csak véleltlen?

A dunaföldvári gyár jó lesz a városnak, a régiónak, talán jót fog tenni a magyar mezőgazdaságnak. A gyártás fehérjetartalmú mellékterméke kiváló takarmány, ami hazai piacon értékesíthető lenne, ha lenne hazai állattenyészés. De nincs felvevő piac, így valószínűleg az is megy külföldre, vagy ebből is tüzelő lesz, ahogy a Hungrana csinálja.
Bánatom, hogy az épülő gyár és a tervezett beszállító tulajdonosa is külföldi, így szokás szerint a profit sem marad az országban.


Fotó: pannoniaethanol.com

Ahogy jelenleg alakulnak a dolgok, az egyetlen hazai E85 gyártó továbbra is konkurencia nélkül marad - az E85 árképzése versenytársak nélkül történik. A kép kezd nagyon hasonlítani a MOL piaci egyeduralkodásához, sőt még rosszabb is, mert olyan nem fordulhat elő, mint egyéb üzemanyag esetén, hogy egyes kereskedők nyugati beszálítóhoz forduljanak. (Ezért lehetséges például, hogy a sárvári AVIA kúton tankolva kevesebbet fogyaszt az autó mint a közeli Mol kúton tankolva...)

Reménykedhetünk tehát inkább egy másik konkurenciában, mondjuk a tervezett dunaalmási etanolüzemben.
De úgy érzem, nincs remény. Legközelebb arról lesz szó.

Épülő etanol gyárak - Kaba

Az év első felében a tervezett Dunaföldvári, a Dunaalmási és a Kabai etanol üzem került a kiemelt beruházások közé. Arra gondoltam érdemes utána járni, hogy állnak a projektek most. Egy cikkben szerettem volna összefoglalni, de a kutatás közben kiderült az anyag több mint amire számítottam. Ezért mindegyik üzemről készül egy írás, majd az egyetlen működő üzem a Hungrana sem marad ki.
Most első körben a kabai Bioetanol-Biogáz-Kiserőmű projekt és előzménye következik:

Hazánk legnagyobb cukorgyára a Kabai Cukorgyár 1976-78-ig állami beruházással épült. Kezdetben közel 1000 főnek adott munkát majd a nyolcvanas évek végi privatizáció után ez a létszám 200 alá csökkent. Az új tulajdonos az Angol - Francia EASTERN Sugar csoport lett mely a gyár bezárásáig irányította a munkát. Mielőtt felszántották és sóval hintették be az üzem Európa egyik legkorszerűbb gyára volt, például olyan infravörös ellenkörzési rendszere volt, hogy a műszaki igazgató akár otthonából a reklámok alatt számítógépen is ellenőrizhette a működést. Más üzemek napi átlagos 5-6 ezer tonna cukorrépa feldolgozás mellett a kabai gyár 12 ezer tonna feldolgozására is képes volt. Körülbelül 1.300 tonna EU I. és II. minőségű kristálycukrot gyártottak naponta. A gyár környéki 11 ezer hektár termőterületéről 2003-ban fél millió tonna répát szállított be 200 teherautó.

Szerencs két évvel élte túl Kabát
2007-ben mégis megjelentek a betondarálók a gyár területén és gyakorlatilag a földel tették egyenlővé. A katasztrófát máig nem heverte ki a város egész családok lettek munkanélküliek. A gyárra épülő mezőgazdaság, fuvarozás is gyakorlatilag megsemmisült, Kaba évi 220-250 millió forint helyi adó bevételtől esett el, ez a városi költségvetés negyede volt.

MAGYAR CUKORGYÁRTÁS HALÁLA
A rendszerváltáskor tizenkét cukorgyár működött Magyarországon, 2004 után már csak öt üzem maradt. 2006-ban bezárt a kabai gyár, mire a gazdák huszonöt százaléka felhagyott a termesztéssel. 2007-ben a fennmaradt négy gyár közül háromra került lakat így a gazdák további ötven százaléka szüntette be a termelést. Mára csak a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára üzemel ami neve ellenére nem magyar. A mi szempontunkból érdekesség hogy tulajdonosa az osztrák Angrana a hazai E85 gyártó a Hungrana anyavállalata.


A halálozási dátumok:

• 1997 - Ercsi (Agrana -Magyar Cukor Zrt )
• 1997 - Mezőhegyes (Eastern Sugar)
• 1997 - Sarkad (Eastern Sugar)
• 1999 - Sárvár (Agrana -Magyar Cukor Zrt )
• 2000 - Selyp (Eridanai Béghin-Say)
• 2002 - Ács (Agrana -Magyar Cukor rt )
• 2004 - Hatvan (Nord Zücker AG)
• 2006 - Kaba (Eastern Sugar)
• 2007 - Szolnok (Nord Zücker AG.)
• 2008 - Szerencs (Nord Zücker AG.)
• 2009 - Petőhőza (Agrana -Magyar Cukor Zrt )

A kabai lavina azzal indult, hogy 2006 július 1-én a cukor felvásárlási ára drasztikusan csökkent. Ez pedig azért történt mert Ausztrália, Brazília és Thaiföld sérelmezte, hogy az Európai Unió a cukorexport támogatásával tartja fenn az Unión belüli magas cukorárakat.

Ellenségünk a víz

Aki sokat jár E85 üzemanyaggal, annak feltűnhetett, hogy egyes tankolások után kicsit másképpen viselkedik az autó. Sőt sokan meglepődnek, amikor először E85-öt tankolnak, milyen borzalmas a változás, a motor egyenletlenül kezd járni és harmat gyenge lett. Egyszer már volt szó a panaszokról, de a téma nincs lezárva, ezért kicsit tovább kutattam, és további érdekességekre is fény derült.

Nem győzőm ismételni, az alkohol nagyon más tulajdonságú, mint a benzin. Ráadásul nem tiszta alkoholról beszélünk, hanem egy keverékről, az E85-ről.

Nézzük először az alkoholt.
Esetünkben az alkohol legnagyobb ellensége a rendszerbe kerülő víz. Na de, hogy is kerülhet víz a rendszerbe?
A gyártás során szinte biztos nem. Nagyon szigorúak a gyártástechnológiai folyamatok, itt nincs mese, a végterméknek vízmentes alkoholnak kell lennie. Jelenleg a Hungranánál készül az E85, ott helyben keverik bele a motorbenzint is. Itt nem kerülhet bele víz.
A szállító cégek zárt rendszerű szállítással egyenesen a gyárból viszik a kutakra az üzemanyagot. Ennél a lépcsőnél belenyúlni nem tudnak.
A kutakon földalatti tartályba kerül az anyag. Itt elvileg kerülhetne bele víz, még a levegő páratartamából is, de ez is szinte kizárt. Nem hagyják nyitva a tartályt, itt is zárt rendszerben van az E85.

Nem minden szesz egyforma

Régóta tervezem, hogy egy pár szó erejéig kitérjek az alapokra. Mi is az E85, és mi a fene az az etanol. Ez főleg azért érdekes, mert az etanolt (etil-alkohol, borszesz, C2H5OH) sokan keverik a metanollal (metil-alkohol, faszesz, CH3OH), ami több szempontól is problémás.

Mindkettő színtelen, vízzel elegyedő, gyúlékony folyadék és bár kémiailag is nagyon hasonló a viselkedésük, de az a pár különbség pont elég, hogy ne legyen elhanyagolható.

Gondoljunk csak arra, míg az etanolt világszerte vedelik különféle alkoholos italokban, a metanol erős méreg, lebontásakor formaldehid keletkezik a szervezetben, ami sejtkárosító hatású. Pár korty metanol a  szervezetbe jutva vakságot, májkárosodást, sőt halált is okozhat.

Vélemény: Tankoljunk kukoricát?

Ennek a cikknek az eredeti változata 2007. november 8-án jelent meg a TotalCaron, az etanol hét keretében. A biztonság kedvéért ide is felraktam, hogy egy helyen legyen minden. Itt olvasható eredetiben.

A bioüzemanyag - ahogy a fosszilis is - erős gazdasági érdekeket érint. Ezért sajnos soha nem foguk tudni egységes képet kialakítani. Akárhogy is van, nincs mese, szükséges egy alternatív megoldást találnunk, és minden ellenző ellenére azt hiszem, jelenleg nincs jobb választás. Kaszab István egy nyíregyházi termelői csoport bioetanol-projektjét vezeti. Ismeri a magyar viszonyokat, komoly kutatásokat végzett a témában. Okkal bosszantják az etanolt támadó riogató bulvárcikkek. Sokat beszélgettünk a hazai hozzáállásról, és hogy mit kéne tenni, hogy Magyarország jól jöjjön ki a dologból.

Szeretik egybemosni a nem fosszilis üzemanyagokat, miközben sehol nem figyelnek a területi sajátosságokra.

A tévedések elkerülése végett tudnunk kell, hogy egy liter etanol gyártásához alig több mint két kiló kukorica szükséges úgy, hogy melléktermékként szén-dioxid és takarmány keletkezik. Természetesen az alkohol mennyisége függ a kukorica keményítőtartalmától, de rossz esetben is maximum 3 kiló kell.

Az ÖMV Ausztriában október elején megnyitotta az első E85-kútját, és év végéig további négyet tervez. Az itthon kapható benzinek 4,4%-os bioetanol részarányával Európában az elsők között állunk, az erre vonatkozó EU-s direktíva részbeni teljesítése után a MOL egyelőre hátradőlt, és nincs hírünk róla, hogy bárhol is tervezne E85-ös kutat nyitni.

Az etanol gyártástechnológiája - csak erős idegzetűeknek:

Az etanolgyártás során növényi eredetű cukrot erjesztenek alkohollá. Magas cukortartalmánál fogva bioetanol-gyártás szempontjából ideális alapanyag a cukornád, de ahol ez nem terem meg - ahogy hazánkban sem -, ott alapanyagként magas keményítőtartalmú terményeket, kukoricát, búzát, árpát stb. használnak.

A keményítő a termény belső energiaforrása, melyet a mag csírázáskor használ fel. A keményítő formájában tárolt energiának egészen az első levél kialakulásáig, a fotoszintézis beindulásáig kell kitartania. A nagy mennyiségben termelt mezőgazdasági termények közül a kukorica keményítőtartalma a legmagasabb (kb. 70%), így előszeretettel használják az etanolgyártás alapanyagaként. Számunkra ez azért jelentős, mert Magyarország EU-szinten egyedülálló adottságú a jelentős kukoricatöbblet termelésére (rajtunk kívül erre csak a franciák képesek).

A gyártási folyamat nagy vonalakban: őrlés -> pép előkészítése (dara + víz) -> keményítő feltárása -> elcukrosítás -> fermentáció -> desztillálás

A szárított kukorica őrlésével készül a kukoricadara, amiből először a keményítőt víz és enzimek hozzáadásával kivonják, majd cukorrá (glükózzá) alakítják. Ilyenkor a pépet gőzzel felmelegítik, majd rövid ideig nagy nyomáson és hőmérsékleten csőrendszerben áramoltatják. Innen az anyag expanziós berendezésbe jut, ahol a hirtelen nyomásesés következtében a növényi sejtek belső víztartalma felforr, a sejtfalak felszakadnak, miáltal az összes keményítő az oldatba kerül, és hozzáférhetővé válik az enzimek számára.

A fermentáció során a cukrot élesztőgombák alkohollá alakítják. A gyártási folyamat nagyon hasonlít a sörgyártáshoz, és mivel a kierjedt folyadék alkoholtartalma is 10% körüli, nem véletlen, hogy ezt a közbenső állapotot az etanolgyártásban sörnek hívják. A fermentáció végeredményeként létrejövő sört az etanolgyártás során tiszta szesszé desztillálják, mégpedig úgy, hogy az alkoholos elegyet melegítik az alkohol forráspontja (78 °C) fölé, ezzel fokozatosan szétválasztva az alkoholos és a vizes fázist. Igazából ez két lépés, mert desztillálással max. 96%-ig lehet elmenni az alkohol-víz oldat azeotróp tulajdonsága miatt, ezért ezt követi egy víztelenítési eljárás.

Az etanolellenes elemzésekben általában elfeledkeznek a melléktermékről. Az etanolgyártás során két igen értékes melléktermék keletkezik: a fermentáció során képződő, könnyen megfogható, nagy tisztaságú szén-dioxid, és a kukorica maradéka, a kukoricatörköly, külföldiül DDGS (Distillers Dried Grain with Solubles). A DDGS-ben koncentrálódik a kukorica eredeti, kb. 8%-os fehérjetartalma, így a DDGS gyakran eléri a 25-30%-os fehérjetartalmat. Ez az anyag jó esetben állati takarmányozásra használható, rossz esetben energetikai célú hasznosítással a gyártáshoz járul.

Gyakran támadják a bioetanol gyártást, hogy több a befektetett energia, mint a bioetanol formájában kinyert. Ez az iparág hajnalán valójában így volt, de a mai korszerű technológiák alkalmazásával a kinyert energia a befektetett többszöröse (beleértve a termeléskor és szállításkor elpöfögött gázolajat, valamint a gyártás energiaigényét). A gyártáshoz szükséges energia előállítható megújuló energiaforrásokból (pl. mezőgazdasági, erdészeti hulladékok eltüzeléséből), így a szén-dioxidot természetes körforgásban tartva sem a bioetanol felhasználásakor, sem gyártásakor nem járulunk az üvegházhatás növeléséhez.

Az etanol energiaszükséglete: tényleg csak nagyon elvetemülteknek:

Gyártás:
Az alábbi számításban szereplő fajlagos fogyasztási adatok a bioetanolgyártásban jelenleg vezető technológia gyártók átlagai.
Gyártás hőigénye (keményítő feltárása, desztillálás, DDGS-szárítás stb): 13 GJ
Gyártás villamosenergia-igénye: 320 kWh (1,15 GJ)
Tehát a gyártáshoz szükséges energiaigény 14,15 GJ

Nézzük a kukorica előállítását:
Az alábbi számok hagyományos agrotechnológiára vonatkoznak, aminél vannak lényegesen energiatakarékosabb megoldások is (pl. direkt vetés).

Gázolaj: 18 liter (0,63 GJ)
Szárítás: 0,7 GJ
Villamos energia (szárítás, mozgatás a szárítótelepen belül pl. rédlerek, serleges felvonók stb.): 140 kWh (0,5 GJ)
Szállítás a szántóföldről a gyárig 0,25 GJ
Összesen: 2,05 GJ

1 tonna (azaz 1267 liter) etanol előállításához szükséges kb. 3,15 t kukorica, ennek a termeléséhez kell 3,15 × 2,05 = 6,45 GJ
Energiaigény a kukorica vetőmagtól az etanolig: 14,15 + 6,45 = 20,6 GJ
1 tonna etanol energiatartalma: 28,6 GJ
A melléktermékként keletkezett DDGS energiatartalma: 18,6 GJ (Ez az egyik
hazai egyetemen végzett 2 hónapos méréssorozat eredménye)

Kinyert energia összesen: 28,6 + 18,6 = 47,2 GJ
Kinyert és befektetett energia hányadosa: 47,2 / 20,6 = 229%

A fentiek alapján látszik, hogy a mellékterméknek önmagának is magasabb az energiatartalma, mint amit a gyártás igényel. Ha a szükséges energiát ebből f
edezzük, gyakorlatilag nulla befektetett energiával állítunk elő bioetanolt.

A gyártáshoz szükséges gőz teljes egészében előállítható megújuló energiaforrásokból (mezőgazdasági hulladék, fahulladék, stb.) így fosszilis energia csak a termeléshez kell és ott is csak míg át nem állunk biodízel traktorokra és etanolos teherautókra. A szén-dioxidra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv eleve csak így engedi etanolgyár létesítését.

Ha biohajtásról van szó, kezdődik az aggodalom az élelmiszeriparért.

Ma Magyarországon a mezőgazdaság óriási problémája a stabil piac hiánya. A nagymamám földje több éve parlagon áll, mert nincs értelme bármit is termeszteni rajta. Minden évben felszántatja, mert muszáj, de ki locsol azért, hogy aztán többe kerüljön a befektetett energia, mint az eladott termék? A kukorica ára pedig az elmúlt időszakban nagyon változó volt, ezért a költségek - vagyis a védekezés - csökkentésével próbálják a legtöbb hasznok kihozni. Ha jó a termés, rossz az ár, akár termelési költséget sem éri el. Ha rossz a termés, hiába magas az ár, a csökkent termés miatt mégis szívnak a termelők.

Az idei aszály és a kukoricabogár miatti terméskiesés 200 milliárd forint körüli kárt okozott, egy országos bioetanol-hálózat kiépítése is nagyjából ennyi lenne. A stabil piac megjelenése a fejlesztésekre is jó hatással van - nem a mezőgazdaságtól és az éhes szájaktól elvett területekről beszélünk, hanem fejlesztésről és meg nem művelt területekről.

De nézzük meg a fenti táblázatot, és látjuk, hogy a hetvenes évek közepétől egészen a nyolcvanas évek végéig viszonylag stabil volt az országos termés. Az első drámai változást a rendszerváltás hozta kukoricafronton is, majdnem másfél millió tonnával csökkent a termelés. Eltűnt a stabil felvevőpiac és ennek a hiánya még ma is érződik. Az ország termelése 4 és 9 millió tonna között kezdett váltakozni, például tavaly 8,6 millió tonna, idén alig 4. Ennek oka, hogy annak idején komoly mezőgazdasági fejlesztéseket végeztek, például az öntözött területek nagysága a mai háromszorosa volt.

Tehát nem az a feladat, hogy újabb kihasználatlan területeket vonjunk a termelésbe, hanem hogy legalább azt a szintet érjük el technológiában, ahol már egyszer húsz évvel ezelőtt voltunk. A túltermelés miatt az EU kötelező ugaroltatási rendszert vezetett be, ami azt jelenti, hogy a termőterületek 10%-át kell parlagon hagyni. Ennek következtében most EU-szinten 7 millió olyan hektár van parlagon, ahol lehetne gabonát termelni.

És ha ezt egy átlagos termésátlaggal (6 t/ha) felszorozzuk, akkor az 42 millió tonna kukorica, és ha ezzel tovább számoljuk egy rossz 3 kg/l átlaggal, akkor az 14 000 millió liter (etanol sűrűsége 0,789 kg/liter, ezek alapján 14 000 millió liter = 11 000 millió kg, azaz 11 millió tonna) etanol lenne. Az arányok érzékeléséhez: Magyarország éves benzinfelhasználása 1,6 millió tonna. És akkor még nem nyúltunk az eddigi mezőgazdasági területekhez.

EU-tagállamok kukoricatermelési adatai 2006-2007-ben

Az etanolgyártás hazánk számára kiemelkedő jelentőségű lenne, mert nincs még egy olyan EU-tagország, melynek ekkora gyártási potenciálja lenne. 2006-ban csupán Franciaország kb. 13 millió tonnával, Olaszország kb. 9 millió tonnával verte oda a hazai 8 milliót. De a tavalyi gyenge 4 milliós terméssel is felülemelkedtünk Európa többi országán. A bioetanol-gyártás akkora piacot teremtene a mezőgazdaság számára, ami megoldaná az évről évre jelentkező problémákat, úgy, hogy semmiből nem kell elvenni. Mintha Magyarország alatt olajmezőt találtunk volna.

Az etanol és a tortillakrízis:

A kétszeresen hibásan tacolázadásnak nevezett tortillakrízisnek van köze az etanolhoz, de az USA-ban agyontámogatott kukoricatermeléshez és az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményhez (NAFTA) még több.

A NAFTA 1994-es aláírása betett a mexikói kukoricatermelőknek, a Mexikóba szabadon beáramló, államilag támogatott USA-beli kukorica olcsóbb volt. Mexikó felhagyott a saját termelés fejlesztésével, lassan az importtól vált függővé.

Az etanol jelentette az utolsó cseppet a pohárban. A megnövekedett etanoligények következtében emelkedő kukoricaár és a még nagyobb áremelkedésre játszó mexikói kukoricakereskesők készletvisszatartásai fél év alatt, 2006 végére, megduplázták a tortilla árát. A mexikói versenyhivatal vezetője, Eduardo Pérez Mota a szövetkező kukoricakereskedőket és a tortillagyárakat – a Maseca és a Minza – okolta elsősorban a kialakult helyezetért

De mi az a tortilla? Nézze meg a Belsőségen, ahol egy durván ínycsiklandó mexikói recepttel is szolgálunk. Valahogy így néz ki: