BANNER

_

Etanol a Simsonba!


Az MZ-s tapasztalatok mellé megérkezett a hiánypótló Simson is


Igazából a sok E85-ös cikk és egyik barátom ösztönzésére (aki szintén Etanollal járatja kocsiját), no és persze kiváncsiságból is nekivágtam 1989-es Simson S51/E motorom és Audi 100 KE-III Jetronic-os autóm E85 tesztelésére.

Mivel a motort többet használtam és sokkal jobban reagált az etanolra, jelenleg arról írok bővebben és - ha van rá érdeklődés - később megosztom Audis tapasztalataimat is .

Nekem a kis motorom 2 hónapja jár 100%-ig E85-el és semmit nem változtattam rajta a benzines üzeméhez képest. Igaz, hogy 3-4 éve már a benzines üzemhez át lett alakítva.

Injektortuning


A 900aero.com oldalról indultam. Ott elég jól leírták, milyen egyszerű és többnyire gyári Saab alkatrészekkel tuningolhatjuk az autónkat. Nekem az etanol miatt járt az agyam, az E85 miatt szerettem volna nagyobb injektorfejeket. Az ideális választás a Bosch 0 280 150 431 injektor, a Saab 2.3L Turbo motorokat szerelték ilyennel. 395 cm3-t szállít másodpercenként az én gyári befecskendezőm (Bosch  0 280 150 761) 238-a helyett.

Természetesen a nagyobb injektorhoz több üzemanyag szükségeltetik, vagyis emelni kell az üzemanyag nyomását. Ezt megtehetjük a gyári nyomásszabályozó nagyobbra cseréjével. A turbó motorokhoz való szabályzó alapnyomása  2,5 bar, ezt emelhetjük az aero nyomásszabályozójával 2,8 barra. Szereztem egy olyat is, de a kísérletezgetések miatt inkább egy állítható nyomásszabályzóra vágytam.

Kicsit kutattam a neten, és az e-bay-ről próbáltam egy viszonylag jó minőségű, olajos csillapítású, mutatós műszeres nyomásszabályzót választanom. Kb. 20e Ft-ba került, mire megérkezett az Egyesült Államokból. Saab specifikus szabályzóra ne számítsunk, én azt hiszem, egy Suprához valót rendeltem. Az alap mindegyiknél ugyanaz, csupán a fittingek modellspecifikusak. Ahogy számítottam, nem volt jó a csatlakozója, nem tudtam összehozni a gyári rendszerrel. Egy közbetétet kellett gyártanom.

Érden van egy profi gépműhely, és egy nagyon kedves mester, aki egy nap alatt 1000 forintért elkészítette az alkatrészt. Akkor sem volt ideges, amikor az első körben rossz csatlakozóméretet adtam meg, másnapra már kész volt a tökéletes, két oldalán menetes közdarab. Az alkatrészekkel a kezemben alig két óra alatt kicseréltem a nyomásszabályzót. Csupán az új eszköz pozicionálásával kellett egy kicsit vacakolni, hogy beférjen a motorháztető alá.

Másnap egy hatos imbuszkulccsal és egy tizenhetes villással tesztútra indultam. Ez a két szerszám kell a nyomás állításhoz. Próbálgattam, de 2,5 bár fölé nem nagyon lehetett tekerni, mert a CheckEngine lámpa azonnal világítani kezdett. Így a nyomásszabályozó cseréjének gyakorlatilag nem volt értelme. A plusz 0,2-3 bar menet közben nem volt érezhető, csupán látványos elem lett a motorháztető alatt. Ha igazán az értelmét keresném, akkor azt mondhatom, hogy legalább látom a nyomásértéket. A csoda elmaradt, a gyári injektorfej ennyit tud, nagyobb kell az előrelépéshez.

Használtam pár hónapig, mire a szerelőm, Popovics Laci kiguberált négy piros 2,3-as injektort.

Az injektorokkal először Besze Sanyihoz mentem, az injektorszervizbe. Másnapra bevizsgálta és megmérte. Azt mondta, tökéletes, mind mehet a kocsiba.


Sanyi az injektorok tisztításásnak folyamatát olyan részletességgel megírta, hogy nekem nem érdemes belekezdeni. Érdemes elolvasni amit az üzemanyag rendszerről ír mert az én írásomhoz kapcsolódó alapfogalmakat is tárgyalja.

"A szakszerű vizsgálat módja itt látható: a beépített, üzemszerűen működő állapottal teljesen egyező körülményeket kell biztosítani, a befecskendező szelepet szakaszosan működtetni. Természetesen ilyenkor az egy perces szállítás meghatározásához a valóban nyitott állapot időalapját kell számítani, a "kitöltési tényező" figyelembevételével.
A részben eldugult befecskendező szelep a motor teljesítményvesztését, egyenetlen motorjárást, a benzinben szegény keverék miatt helyi túlmelegedést, kopogásos égést okozhat. "

>> tovább



Lehúzogattam a csatlakozókat, elvágtam a kábelközeget szorító szalagokat, lehúzkodtam az injektorfejek biztosító gyűrűit, ami a közösítő csőhöz rögzíti őket, majd a csövet tartó két csavart kicsavartam, leoldottam a nyomásszabályozót, és máris cserélhető lett az injektor. Az egész nem tartott egy fél óráig. Visszafelé vakmerően mindent rekonstruáltam, bíztam benne, hogy minden rendben lesz.

Amikor minden a helyén volt, indítottam. Rövid köhécselés után a rendszer felállt. Az alapjárat talán egy kicsit magasabb lett. Csavartam egyet a nyomásszabályzón, és az injektorhoz ajánlott 3 bart állítottam be. Az első méterek után egy pillanatra felvillant a CheckEngine, utána soha többet. Megvártam, amíg bemelegszik, majd próbálgatni kezdtem. Határozottan dinamikusabb lett. Jobban reagál, nagyon élvezetesen indul meg automatasága ellenére. Természetesen tiszta E85-tel próbáltam, és végül is elértem célom. Szeretném a maximális teljesítményt kihozni az etanolból, racionális kereteken belül. Ez az átalakítás - ebben biztos vagyok - nem a gazdaságosság irányába mutat, de ez ügyben még méréseket kell végeznem.

Ami fontos dolog és eddig elfelejtettem említeni, hogy a nagyobb injektor, a magasabb nyomás a HunFlex hosszabb befecskendezési idejével együtt működik. Elektronika nélkül nem biztos, hogy a megfelelő hatást érjük el. Persze ezt a konstellációt simán benzines tuningra is használhatjuk. Jelen esetben még kérdéses, mit fog szólni az autóm a tiszta benzinhez. Ezt még ki kell próbálnom.