Épülő etanol gyárak - Dunaalmás

Elérkeztünk harmadik épülő etanolgyárunkhoz. Szándékosan hagytam a végére, mert nagyon sok a bizonytalanság az építkezéssel kapcsolatban. Most az év végéhez közeledve sem lehet semmi biztosat állítani, sőt a legújabb fejlemények szerint nem is az etanol, hanem a biogáz üzemként indul első körben.

A 2010. március 18-i Magyar Közlönyben jelent meg a 60/2010. (III. 18.) Korm. rendelet a DUNA-ETANOL Zrt. Bioetanol-Biogáz-Kiserőmű projekt Dunaalmás község közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról.  Az NFGM/2005/2010 számú tervezet mindenki számára megtekinthető.

Tulajdonos: DUNA-ETANOL Mezőgazdasági Terményfeldolgozó Zrt.
Székhely: 2890 Tata, Komáromi u. 47.

Adószám: 13835046

Ennél több adatot, ha meggebedek sem találok. Nemhogy weboldal, de még publikus e-mailcím sincs. A tulajdonos mély titoktartásba burkolódzik, interjút nem ad. Ez már eleve izgalmassá teszi a projektet, az eddigi két épülő beruházásnak legalább weboldala volt, bár megkeresésemre egyiktől sem jött válasz.

A Duna-Etanol Zrt.  kérelmet nyújtott be a hatósághoz, melyben kérte a Dunaalmás, 0661/3., 0633/26., 0634 helyrajzi számú ingatlanokon történő bioetanol-üzem megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezést. Ez gyakorlatilag a 10-es és az egyes út metszéspontjának egy kilométeres körzetében van, a telephely az 1-es útról érhető el. A tervek szerint a 10-es számú fő közlekedési úton etanol töltőállomás lesz (nem E85 kút!).

Nagyon furcsa dolog történt, amikor a napokban a Google térképen kerestem a helyet. Sehol sem leltem a piros tetejű épületeket, pedig pár hónappal ezelőtt még magam is láttam.
A körülbelül 140 millió eurós költségvetésű projekt teljeskörű koordinálását fővállalkozóként az DBM Energiatermelő Zrt. szakolyi bioerőművének kivitelezésében is közreműködő ELME Ipari Csoport Zrt. (EIG) fogja biztosítani saját mellett megbízott szakemberek bevonásával.  Az építkezés a tervek szerint 2010. április 1. és 2011. szeptember 30. között zajlana. A beruházás barnamezős, a korábbi években előkészített ipari park infrastruktúráját felhasználva építik.

Az eredeti elképzelés szerint a fő-tevékenység az alkoholgyártás. Erjesztéses eljárással 13-14 tf%-os etilalkoholt állítanak elő, ezt 95%-osra töményítik desztillálással, majd molekula-szűrővel víztelenítik.

A dunaalmási üzem a tervezet szerint évente

• 340 000 tonna kukoricát dolgozna fel,
• 124 000 m3 bioetanolt gyártana,
• 70 488 megawatt villamos energiát állítana elő,
• 2772 tonna csíraolajat gyártana

A keletkezett DGS mellékterméket a telepen létesítendő energiaközpontban elégetnék, ezáltal az üzem külső energiaigénye minimalizálható. A vízellátást 100 m3/óra csúcsteljesítményű fúrt kútból biztosítanák, az üzem frissvíz igénye 28-30 m3/óra. A tevékenység során ipari és kommunális szennyvíz keletkezik, ezt külön belső rendszerben gyűjtenék. A ipari szennyvizet tisztítás után újra felhasználják a technológiában és a hűtőtornyokban. A kommunális szennyvizet szennyvíztisztítóban tisztítják, majd a helyi Fényes-patakba vezetik.

A cég a termelést illetően - a dunaföldvárihoz hasonlóan -  elsősorban exportban gondolkodik. Vagyis E85 keverőüzem létesítése nincs a tervek között, hazai üzemanyag gyártás nem lesz. Ugyan még egyetlen liter etanolt sem állított elő az üzem, de az ügyvezető állítása szerint konkrét megrendelésekkel rendelkeznek Németországból, Angliából és Svédországból. Sőt  500 millió liter alkohol előállítására érkezett megrendelés a 124 millió liter etanol kapacitásúra tervezett üzemhez.
A gyár működtetéséhez a tervek szerint közvetlenül 101 dolgozóra lesz szükség.

• Bioetanolüzem: 42 fő
• Biogázüzem: 13 fő
• Kiserőmű: 20 fő
• Egyéb, irodai: 26 fő

Természetesen közvetve ez a szám 800-1000 főre rúghat.

A környezeti terhelést tekintve a beruházás területén és követlen közelében sincs „Natura 2000” oltalom alatt álló terült. Érdekesség viszont, hogy a tervezett üzemtől pár száz méterre található Almásfüzitő döglött vörösiszap-tározója.

Megfelelő háttérinformáció hiányában mindig érdemes a kocsmában vagy a szomszédban kérdezősködni. Én a legilletékesebbhez, a Dunaalmás ügyeivel foglalkozó bloghoz, a Dumaalmas.hu-hoz fordultam. Vajon ők, mint helyi lakosok, hogy látják a projektet, milyen reményeket fűznek a beruházáshoz.

Nem mondom, hogy felvidított, amit hallottam. Bár Dunaalmás új vezetése - az előzőhöz hasonlóan - maximálisan támogatja a projektet, a dolgok mégsem úgy folynak, mint ahogy tervezték. A Duna-Etanol Zrt. hátterében Hordós István, egy helyi milliárdos vállalkozó áll, aki 100%-os tulajdonosa a cég részvényeinek. Jelenleg működő gabonatárolói vannak Dunaalmás határában, a tervezett beruházás helyszínén. 2009-ben 17 milliós iparűzési- és építményadójával a falu egyik legjelentősebb adófizetője volt. Az önkormányzat munkahelyteremtő beruházás reményében 2010-ben jelentős adókedvezménnyel támogatta, 14 M Ft építményadót engedett el, valamint esetében a négyzetméterre kiszabható adót 800 forintról 300 forintra csökkentette. Szeptember végén egy választási nagygyűlésen komoly vita bontakozott ki, mert a helyiek egy része a kedvezményekért cserébe nem látta a projekt előmozdulását, és az állítólag korábban beígért 100 munkahelyből egyet sem.   

Hordós István már a szeptemberi gyűlésen is hangoztatta, hogy a Duna-Etanol Zrt.  fő tevékenysége nem is biztos, hogy a bioetanol lesz, hanem inkább biogáz, sőt Közép-Európa legnagyobb biogázüzeme címre törnek. Nem érezte magát hibásnak semmiben, akkori állítása szerint a bionenergetikai komplexum projekt szeptember 31-éig (!) bekerül a kormány cselekvési programjába, és viszik Brüsszelbe. Decemberben talán el is indulhat a megvalósítás, ha nem Dunaalmáson, akkor máshol.

Ez a kijelentés kicsit furcsa. A 60/2010. (III. 18.) Korm. rendelet elég határozottan definiálja a beruházás helyszínét. Amennyiben más területen indul el a projekt, a törvény ilyen formában nem vonatkozik rá. Bizonyára örömmel látnak egy ilyen jellegű létesítményt a szomszédos Szomódon, Naszályon vagy bárhol a térségben, de egy új helyszín nem fog gyorsítani a dolgon.

Ha optimisták vagyunk és bízunk a beruházás sikerében, akkor is van egy-két elgondolkodtató dolog. Az üzem az első tervek szerint 340 000 tonna kukoricát dolgozna fel. Ez az érték közel annyi, amennyit a Hungrana jelenleg etanolra fordít. Ők évi egymillió tonna körül dolgoznak fel, kb. 400 000 tonnából lesz alkohol, a többiből egyéb cukoripari termék. A legutóbbi híradások Dunaalmáson  már csupán 100 000 tonnáról beszélnek, de az sem kevés, egy közepes üzem kapacitása. A gond ott kezdődik, hogy túl közel vannak a nagy etanolüzemek. A szlovák - egyébként erős MOL-os kapcsolatokkal bíró Enviral - Leopoldban van, innen kb. 120 km-re. A Hungrana Szabadegyházán csak 90 km-re, a hamarosan induló, szintén nagy kapacitású dunaföldvári üzem 140 kilométeres vonzáskörzetben helyezkedik el. Nem nehéz belátni, hogy a nyersanyagellátás terén nem indulna jó eséllyel a dunaalmási üzem. Három nagyvállalat morzsáiból nem lesz könnyű gazdaságosan termelni.

Én drukkolok, de azt hiszem, a kabai üzemhez hasonlóan ide is tehetünk egy pipát.

(Köszönet a fotókért  a dumaalmas.hu-nak)

E85-re alakított motor belülről

Érdekes problémával keresett meg Lada rajongó Gergő barátom, aki több versenymotor építését is végezte (pl.: Injektoros Lada E85-tel).

A jelentkező probléma immáron 2 utcai és egy versenymotor szétszedése után is azonos. Ha az autó nincs naponta beindítva, áll mondjuk egy-két hetet és amikor beindul amikor is rövid utat tesz meg azaz fel sem melegszik üzem meleg állapotba akkor a motor szétszedése után azt tapasztalták hogy a hengerfalon korrózió jelentkezett, sőt a gyűrűk is lerozsdásodtak. Egy sokáig álló motor esetében akár össze is korrodálhat a felület illetve a beindításkor lekaparja egymásról a két felület a rozsdát, de ez extra kopást okozhat. Ők rendszeresen szedik szét az alkoholos versenyautók motorját vizsgálják a használatból adódó következményeket.
Legutoljára amiről a fotók is készültek egy Lada Cross autót. 

Gergő egy wikipediás bejegyzés alapján az égés következtében keletkező vízre és savra gyanakodott, elsősorban hangyasavra: „A hangyasav a legegyszerűbb karbonsav. Képlete: CH2O2, vagy HCOOH.
A természetben megtalálható a hártyásszárnyú rovarok harapásaiban és csípéseiben, beleértve a méheket és a hangyákat, valamint fontos égési terméke az átlagtól eltérő üzemanyagú autóknak, amelyek metanollal működnek (vagy etanollal, ha vízzel szennyeződnek) és benzinnel vannak keverve.”

Talán a víz és a jelentkező hangyasav lehet az ilyen jellegű oxidáció okozója?

Az elgondolás alapjában nem rossz, de az etanol esetében nem a hangyasav ami az égés mellékterméke. (A hangyasav metanol oxidációjakor keletkezik) Az etanol  oxidációja során acetaldehid, majd ecetsav keletkezik. Az ecetsav korán sem olyan agresszív mint a hangyasav viszont ő is higroszkóp vagyis frankón megköti a vizet. Szóval elvileg az E85 elégetésekor, ha megvannak a számára ideális feltételek fokozhatja az acél oxidációját. Sajnos nincsenek rendelkezésemre álló adatok arról hogy az ecetsav milyen mértékben keletkezik az égés során, ezért ezzel kapcsolatban csupán csak feltételezésekkel operálunk.
Minden esetre Gergő már megrendelt egy komolyabb mennyiségű lakmuszpapírt mellyel további vizsgálatokat szeretne folytatni.

Fontos tudnunk, hogy nem csak az E85 elégetésekor hanem minden hagyományos üzemanyag esetében is savak keletkeznek az üzemanyagok elégetésekor. Ne mennyük bele a részletekbe – ez külön tudomány -  elég annyi, hogy a különböző  motorolajok adalékoktól függően különféle savközömbösítő tulajdonsággal rendelkeznek. Például a dízel olajok savközömbösítése intenzívebb. Az olajok elhasználódásával ez a tulajdonság csökken.  

Még mielőtt mindenki bepánikoz és arra gondol hogy egyik reggelen csupán egy rozsdás vasdarab lesz a motorja helyén  le kell szögezni, hogy a napi használatban lévő autóknál ilyen jellegű problémáról nincs tudomás. Egyik autószerelő barátom aki maga is E85 átalakításokkal foglalkozik készített egy endoszkópos vizsgálatot a saját Suzuki motorjának belsejéről. Speciális orvosi kamerát toltak le a WagonR gyertyanyílásába .

A film magáért beszél, a hengerfal, szelepek gyönyörűek belülről oxidációnak nyoma sincs. A mérés során három henger azonos képet mutatott a negyedik kicsit kokszosabb volt, mint kiderült a gyújtógyertya sérülése miatt.
Az autó 2002-es 109 ezer kilométer van benne 58 000 óta csak E85-tel megy.

Egyébként a hazai E85 gyártója  a Hungrana is végez hasonló endoszkópos vizsgálatokat, de ők sem tapasztaltak semmi rendkívülit.

Mindentől függetlenül az  E85 használat esetében javasolt a jármű rendszeres beindítása az üzemanyag pumpa védelmében is. Annak idején amikor a hazai üzemanyag pumpa gyárban jártam ezt javasolták a mérnökök.
Aki télire leállítja autóját az benzinnel feltankolva tegye.

És  végül ami minden autóra vonatkozik üzemanyagtól függetlenül, az a rendszeres olajcsere jó minőségű olajjal. E85 esetében ez talán még fokozottabban ajánlott.

Új bioetanol matrica mindenkinek

A napokban volt szó a környezetvédők legújabb támadásáról mely után pár nappal sikerült is lejáratni magukat. Gondoltam hogy kitérek az új ámokfutásra de végül is a TotalCar cikke mindent elmondott, nincs miről beszélni.

Ami esetleg kapcsolódik az előzőekhez az az üvegház hatású gázok (ÜHG) számítása bioüzemanyagok esetében. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/30/EK IRÁNYELVE például azt is meghatározza, hogy a bioüzemanyagnak minimum 35% ÜHG megtakarítása kell legyen  (7b/2). A számításokkal nagyon részletesen definiálja (7d). Az energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás számítása teljes életciklusra vonatkozik,  a termőföld műveléstől a műtrágyázáson át a gyártásig. Például a betakarításkor használt dízel járművek káros anyag kibocsátásával is számolni kell. Ami viszont abszurd gyakorlat az összehasonlításoknál, hogy a fosszilis üzemanyagokat általában egynek tekintik. Arról már hallottam hogy a MOL  1,15-tel számolt figyelembe véve a finomítást, a szállítást. De vajon, hogy számolnak azzal hogy, a termelés sok helyen súlyos környezeti terhelés árán történik? Vajon milyen számokkal számolnak egy Mexikói-öböl-beli olajkatasztrófát?  Vajon van e valakinek fogalma a szibériai kitermelések környezeti hatásáról? Vajon hova számolnak néhány öbölháborút?

A bioetanol bírálói laza eleganciával suhannak át a fosszilis energiákért folytatott háborúkon miközben könnyes aggódással szemlélik az esőerdők irtását. Nem szeretném elbagatellizálni a környezeti pusztítások hatását, de azt szeretném hogy néha egy kicsit más oldalról is szemléljük a témát. Talán ezért gondoltam hogy elkészítem ezt a Bioetanolt népszerűsítő matricát.

Bevallom az ötlet nem saját, valahol az interneten láttam egy hasonlót. Kicsit átterveztem és belevittem egy csepp magyar vonatkozást, egy kedves nyomdász barátom pedig elkésztette. Köszönet a nyomdalabor.hu-nak a kivitelezésért.

A matrica alapja kiváló öntapadós fehér vinyl, piros, zöld fekete színnel szitanyomva. A mérete 100 mm x 33 mm

Ez a matrica - korlátozott számban - mindenki számára díjmentesen elérhető.

Vagy személyesen tudom átadni vagy postán küldöm. Mivel a postaköltség gyakorlatilag több mint a matrica bekerülési ára ezért sajnos nem tudom finanszírozni. Az utánvétel költségességéről ne is beszéljünk. A postázáshoz egy jól bevált módszert javaslok mely a hatvanas évektől kezdve kiválóan működött az analóg társkeresési gyakorlatban, ez pedig a válaszboríték. Ha levélben kapok egy megcímzett felbélyegezett válaszborítékot akkor abba belecsúsztatom a matricát és visszaküldöm.

Ha valakit érdekel dobjon egy mailt az ego.akos kukac gmail.com címre.

Etanol Blog új helyen

Sajnos technikai okok miatt szükségessé vált az Etanol Blog költöztetése a blog.hu rendszeréből. Ez a művelet már rég óta váratott magára, de most év végére körvonalazódott, szükségem van a függetlenségre. Az új helyen immár etanolblog.hu címen folytatom az eddigi munkát. Az eddigi cikkeket és hozzászólásokat teljes egészében átköltöztettem, vagyis semmi sem veszett el. Az etanol.blog.hu címet amíg engedik átirányítom erre az oldalra.

Jelenleg nincs szükség regisztrálásra a hozzászólásokhoz, így bárki elmondhatja véleményét. 

Remélem itt is rátaláltok a szükséges tartalomra. A cél továbbra is az hogy az E85-ös autózással, átalakításokkal, az E85 üzemanyaggal kapcsolatos információkat, tapasztalatokat, méréseket, érdekességeket közzétegyem.

Környezetvédők az erdőirtás mellett

Kellett pár nap, hogy egy kicsit megnyugodjak, ugyanis megkaptam a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország és a Levegő Munkacsoport sajtóközleményét, amely címe: "Az EU bioüzemanyag tervei társadalmi- és környezeti károkhoz vezetnek."

Szép dolgozat, tipikus példája az olyan jellegű írásoknak, melyek nem hogy előremutatnának, hanem meglévő folyamatokat hátráltatnak. Először ideges lettem, aztán inkább szomorú. Furcsának találom, hogy természetvédő szervezetek, illetve (ne általánosítsunk) egyes szervezetek aktivistái miért a fosszilis energia szekerét tolják, miért nem foglalkoznak a hazai adottságokkal, és vajon miért nem találok egyetlen megnyilatkozásukban sem reális alternatívát (a Levegő Munkacsoport említi egyedül a környezetkímélő módok, a vasút, a közösségi közlekedés és a kerékpározás ösztönzését).
Az nem kérdés, hogy szükség van felelős civil szervezetekre, akik megfelelő rálátással felhívják a valós veszélyekre a figyelmet, de az nem lenne túl nagy elvárás, hogy ezt szakmai alapon, megalapozottan tegyék, ne csupán jól hangzó rémhírterjesztéssel operáljanak. Bár bevallom, a stratégia valóban hatásos, mert például a "Elautózzuk az élelmet a szegényektől" főcímre azonnal mindenki felkapja a fejét, és kiváló ötlet arra, hogyan lehet a médiafigyelem középpontjába kerülni.

Ma már visszafordíthatatlan folyamat, hogy a fosszilis mellett piaci igény van a bioüzemanyagokra is, és ezt ki kell szolgálni, ha tetszik, ha nem.  A fentihez hasonló természetvédelminek nevezett sajtó-megnyilvánulások az előnyös megoldások helyett - mint a hazai mezőgazdaság felvirágoztatása - meglepő módon épp az általuk démonizált esőerdő-írtást támogatják közvetetten.


Hogy is van ez? Zöldek az erdőirtás mellet?
Brazília az elmúlt időszakban többször is nyilatkozta, hogy amennyiben van rá igény, ők szívesen ellátják Európát bioüzemanyaggal. Vagyis, ha valami ésszerűtlen okból az EU nem támogatná az Unión belüli bioüzemanyag előállítást, akkor a kereslet kielégítése a tengerentúlról történhetne. A kereskedelemnek nincs különösebb akadálya, ugyanis Svédországot most is Brazília látja el. Ha valaki azt szeretné, hogy az EU-n belüli bio-alapanyag termelést korlátozzák, akkor ez a csodás döntés, - vagyis Dél-Amerika többlettermelésének ösztönzése - oda vezetne, hogy a tengerentúlon, valóban erdőirtások révén, új területeket kellene befogni a termelésbe. Erre vágynánk a zöldek? Rosszul hangzik.

A hazai lehetőségek áttekintése valahogy mindig hiányzik az elemzésekből, gondolom nem véletlenül, mert kínos helyzetben lennének, ha példát kéne mondani egyetlen egy hektár erdőre, melyet az bioalapanyag termesztés miatt irtottak volna ki, és erősen vakarnák a fejüket, ha a bioetanol miatt kizsákmányolt termőföldet kellene említeni. Viszont több éve parlagon fekvő területeket, összeomlott mezőgazdaságot az ablakon kinézve mutathatok. A nagyanyám legutóbb traktorost bérelt, hogy az évenkénti beszántást megcsinálja a több éve parlagon fekvő földjén, mert felvevő piac hiányában nincs mit termelni. Olyan észak-magyarországi földterületről beszélek, amely a háború előtt és a szocializmusban is mintagazdaság volt. Badarságot beszél, aki a kihasználatlan lehetőségek helyett környezeti károkkal riogat.

A bioüzemanyagok problémájával valóban foglalkozni kell, és megfelelő szakmai fórumok ezzel szerencsére foglalkoznak is. Az Európai Unió már 2009. április 23-án elfogadta a 2009/28/EK irányelvet, mely szerint a bioetanol és biodízel egyértelműen környezetbarát üzemanyag. Ez a dokumentum világosan fogalmaz minden kérdésben, a helyi sajátosságokra, támogatásokra is kitér. Bátran olvassunk bele, javaslom is minden kritikusnak.

Ráadásul a napokban hazánkban elfogadott Bioüzemanyag törvény világosan előírja, hogy csak fenntartható módon előállított alapanyagból lehet bioüzemanyagot előállítani, ami eleve kizárja az esetleges természetes élőhelyek bevonását. Tanácstalanul állok hát a MTSZ sajtóközleményének már az első mondata előtt is, mely így szól: "A bioüzemanyag-felhasználás növelésére vonatkozó európai tervek a következő tíz évben mintegy 69 ezer négyzetkilométer új földterület bevonását teszik szükségessé, emellett tovább súlyosbítják az éghajlatváltozást – derül ki egy ma közzétett tanulmányból." 
Miről van szó? Ilyen veszély Magyarországot nem fenyegeti, nem fenyegetheti. Sőt, amit nem győzök hangsúlyozni, Magyarországon egyáltalán nem áll fenn annak a veszélye, hogy például a bioetanol alapanyag termesztés indirekt földhasználat változás révén többlet szén-dioxid kibocsátást eredményezzen. Nálunk pontosan az a probléma, hogy a több évtizede hagyományosan kukoricatermesztésre használt területekről betakarított mennyiséget a termelők nem tudják értékesíteni. Erre optimális megoldás a bioetanol, sőt jelenleg nincs is más lehetőség.

De nézzük a már említett EU 2009/28/EK irányelvet is. Ennek 17. cikke 9 ponton keresztül taglalja a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat. A cikkely túl hosszú, hogy itt idézzem, ugyanis rendkívül részletesen kitér arra, miként nem lehet bevonni a termelésbe az MTSZ által említett területeket.

Életünknek és jövőnknek rendkívül sok olyan területe van, amire valóban érdemes lenne fókuszálni a környezet megóvása érdekében. Ezért - mindezek ellenére - bizalmam van minden természetvédő szervezet irányába, mert mindenhol vannak reálisan látó, lelkes aktivisták, viszont egyesek felelőtlen megnyilatkozásainak sajnos ára van. 

Elmondom, miért károsak az ilyen tanulmányok.
Ismerve a sajtómunkások munkamenetét nyilvánvaló, hogy  örömmel kapnak és publikálnak minden olvasottságot generáló cikket, úgy, hogy fogalmuk sincs, mi van a háttérben, mint ahogy a mostani esetben. Küldi az MTI, rakják is ki azonal. Mi sem jobb példa erre, mint a TotalCar cikke: A bioüzemanyag árt a környezetnek? 

A kedvező sajtónyilvánosság - nevezzük nevén a gyereket - a MOL-nak is jól jön, aki félti monopol piaci pozícióját. Világos, hogy az egyre erősödő és már az értékesítési számokban is jól látható hazai bioüzemanyag jelenlét hatására Magyarország legnagyobb fosszilis energia forgalmazója ellenségként tekint erre az ágazatra. A cél a piaci ellenfél megsemmisítése. A fenti tanulmányok kiváló támaszt adnak ezen munkához. Lám-lám, még a természetvédők is ellenzik, éljen az olaj, éljen a pusztítás, éljen a háború. Köszönjük az együttműködést.