Aki rászokik az E85-re az nem szívesen tankol mást. Nem csak gazdasági oka van, hanem egy bizonyos szemléletváltást eredményez a rendszeres bioüzemanyag használat. Sokakat ismerek, akik még akkor is E85-tel járnak, ha az esetleg többe kerül. Ha a közlekedésről beszélünk a káros anyag csökkentése sajnos ma még nem szerepel az első helyen, de aki megteheti nem fog környezetszennyezőbb üzemanyagot tankolni.
Ma már itthon 300 fölött van a kutak száma (342 kút), de ha valaki az országot elhagyja akkor is találhat E85 töltőállomást elsősorban nyugat, északnyugat irányban. Evidens, hogy aki itthon is ezt teszi a határon kívül is E85-öt tankol. Több észrevétel is érkezett hozzám, hogy a tapasztalatok ezt mutatják, hogy a határon kívüli E85-tel jobb fogyasztási értékek alakultak. Ismerjük a történeteket a külföldi benzinnel is így nem vártam mást, de a meglepetés akkor ért, amikor magam is azt tapasztaltam, hogy a svájci E85-tel sokkal jobb fogyasztást mértem.
A fogyasztás meghatározásába rengeteg dolog beleszólhat, ezért még a saját adataimat is fenntartással kezelem. A fogyasztás értéket az E85 benzintartama nagymértékben befolyásolja, ezért az E85-ös fogyasztásmérést felborít a tartályban maradt esetleges benzin. Hiába látjuk a kijelzőn, hogy üres a tank, akkor még előfordulhat, hogy 10 liter benzinre tankolunk rá E85-öt így a keverék benzinben dús lesz, a fogyasztás jobban alakul. Ezért van az, hogy az átalakítások után az első mért fogyasztás mindig jobban alakul mint a későbbiekben.
Tehát az E85-ös fogyasztás - a környezetvédelmi normákat betartó gyári szabályozás mellett - a benzin tartalommal változhat. Arra gondoltunk, hogy a külföldi E85-ben talán több a benzin mint a hazaiban.
Nincs mit tenni mérni kell. A mérésnek két útja lehetséges:
- Labormérésekkel elvégezni az üzemanyagok elemzését, meghatározni az összetételt. Ez a módszer kiváló, de független laborba elvégezve horribilis összeg lenne mondjuk négy minta összehasonlító mérése. Az Ásványiolaj Minőségellenőrző Intézet végez hasonló méréseket: az E-85 (MSZ CWA 15293) vizsgálata netto 302 700 Ft az Etanol motorbenzin-keverőkomponens (MSZ EN 15376) netto 208 200 Ft. Szóval, ha alaposak akarnánk lenni, akkor egy új Swift árából kis sem jönne. Ez az út számomra járhatatlan.
- Elégetni az üzemanyagot egy speciális berendezéssel és abból számolni energiatartalmat. Erre egy hitelesített belsőégésű motor kell, amit mondjuk indukciós úton fékeznek, aminek megméri az energia termelését. Egyszerűbben egy motor, amire egy generátort szerelnek és mérik a termelt energiát minden egyes mérés esetében ugyan azon körülmények között. Ehhez a módszerhez sok üzemanyag kell, illetve eléggé bizonytalan eredményeket kaphatunk, csak iránymutatásra megfelelő. Viszont úgy tűnik erre lenne lehetőségem, sőt még az is megfordult a fejembe, hogy készítek egy ilyen gépet. Talán majd a télen.
A fentiekből látszik, hogy nem kerültem könnyű helyzetbe, amikor elhatároztam, hogy összehasonlítom a külföldi mintákat. Végül első lépésben a megoldást a Hungrana nyújtotta. A gyár kutatás-fejlesztés vezetőjével beszéltem és azt mondta, ha adok megfelelő mintákat akkor a laborban szívesen megvizsgálják, mert őket is érdekli.
Négy mintát állítottam össze.
Egy Cseh E85-öt, amit magam tankoltam BRNO közelében, a svájci mintát szintén magam hoztam Interlaken-ből, illetve egy graczi osztrák E85-öt, amit a Hunflex gyártója hozott nekem a méréshez. Mindhárom E85-tel jobb fogyasztási értékeket mértek, mértünk.
A negyedik minta egy Jolly Joker hazai E85. Nem közönséges szesz, mert ez egy magánember által árult üzemanyag. Ezt a mintát úgy juttatták el hozzám, hogy ilyen üzemanyagot árulnak 170 forintért. Állítólag rendben van, Hungrana eredetűnek mondták, nem is lopott, csak mérési maradék, tartálykocsiból. Km... hát nem tudom, egyre érik a tartálykocsit bemutató cikkem, ott talán kiderül, hogyan lehetséges ilyesmi. Vagy ha van valakinek tippje örömmel fogadom.
A négy mintát a források megjelölése nélkül vittem le a szabadegyházi laborba.
- minta = CSEH E85
- minta = OSZTRÁK E85
- minta = SVÁJCI E85
- minta = MAGYAR (TANKER?) E85
A mérés a következőképpen alakult.
minta száma | 1 | 2 | 3 | 4 | |
gőznyomás | (DVPE)kPa | 50,1 | 50,3 | 35,3 | 41,8 |
sűrűség | g/cm3 | 0,7804 | 0,78306 | 0,78545 | 0,78757 |
víztartalom | ppm | 2467 | 5987 | 1831 | 1077 |
pHe | 7,57 | 9,06 | 8,98 | 7,44 | |
Sav | mg/l | 17,82 | 84,35 | 26,14 | 20,2 |
vez.kép | mS | 0,49 | 18,66 | 0,6 | 0,37 |
Alkohol tartalom | v/v % | 79,01 | 76,93 | 84,59 | 84,33 |
TBA | % | 1,07 | |||
IBA | % | 0,07 | 0,27 | 1,37 | |
mejegyzés | büdös, kénes | ||||
Desztilláció: | |||||
5,00% | 47 | 45,9 | 68,4 | 63 | |
10,00% | 66,5 | 65 | 72,4 | 73,4 | |
20,00% | 73,8 | 73,4 | 75,4 | 76,1 | |
30,00% | 75,6 | 75,7 | 76,3 | 76,7 | |
40,00% | 76,3 | 76,5 | 76,7 | 77 | |
50,00% | 76,7 | 76,8 | 76,9 | 77,3 | |
60,00% | 76,9 | 77 | 77 | 77,4 | |
70,00% | 77,2 | 77,3 | 77,2 | 77,5 | |
80,00% | 77,4 | 77,5 | 77,4 | 77,9 | |
90,00% | 77,7 | 78,1 | 77,6 | 78,6 | |
95,00% | 78,3 | 78,7 | 78,2 | 80,1 | |
97,00% | 78,9 | 79,1 | 78,3 | 81,5 | |
Desztillációs maradék (max. 2 vol%) | vol% | 1,8 | 2,8 | 0,5 | 0,6 |
A SZABVÁNY ELŐÍRÁSOK (kivonat a MSZ CWA 15293 szabványból ) | |||
Tulajdonság | Mértékegység | A osztály | B osztály |
Etanol + nagyobb szénatomszámú alkoholok | % (V/V), Legalább | 75 | 70 |
Az EN 228-nak megfelelő minőségű ólmozatlan szuperbenzin részaránya* | % (V/V) | 14-22 | 14-30 |
Gőznyomás** | kPa, legalább kPa, legfeljebb | 35,0 60,0 | 50,0 100,0 |
Végforráspont, VFP | fokC, legfeljebb | 210 | 210 |
Desztillációs maradék | % (V/V), Legfeljebb | 2 | 2 |
*Az ólmozatlan motorbenzin-tartalmat úgy lehet megadni, hogy 100-ból kivonjuk a víz és az alkoholok %-os mennyiségének összegét. ** Az ekvivalens száraz-gőznyomás (DVPE) értékét meg kell adni. |
A labor magyarázata:
„Az IBA+TBA denaturáló szert használatát csak Magyarországon írják elő és ez csak a 4-es mintában kimutatható így ezt a mintát tartjuk Hungrana eredetűnek. A minta sűrűsége, gőznyomása alapján egy szennyezett és nem megfelelően tárolt anyagról lehet szó. Kis mennyiségű olajos jellegű (gázolaj?) szennyezésre utal, hogy a vízzel kirázott minta vizes fázisa opálos, ill. a kirázó edényben olajos cseppek jelentek meg. Ilyen jelenséget a termelésből, vagy a kutakról saját magunk által vett mintákon sohasem tapasztaltunk. A minta sűrűsége is jóval magasabb, mint a szokásos érték. Kiugróan rossz minőségűnek tartjuk a 2. mintát. Víz és savtartalma nem felel meg a szabványnak, büdös szaga, magas desztillációs maradéka és kiugróan magas vezetőképessége is gyanús minőségű alapanyagok felhasználására utal.„
(Lehet, hogy a minta tárolása volt a rossz ugyanis jelzés nélküli PET palackban érkezett, ezért szerintem érdemes lenne még egyszer megmérni, kértem is még egy mintát, de ha valaki mostanában Ausztriában jár örömmel venném, ha hozna pár litert egy új kannában.)
„Alkoholtartalma alapján a 3. és a 4. minta áll közel a névleges 85 vol% értékhez. Az 1. és 2. minta szénhidrogén tartalma magasabb, ezért elképzelhető, hogy ezekkel valamivel jobb fogyasztást lehet kimérni. Megjegyzendő, hogy a 3. minta gőznyomása éppen csak megfelel a nyári minőségre előírt min. 35 kPa értéknek. A 4. minta gőznyomása jóval alacsonyabb, mint a szokásos gyári érték (50-60 kPa), ami tárolási problémákra ( félig feltöltött, rosszul zárt tartály stb.) utal. „
Sokszor említettük a varázsszót a gőznyomást. Vajon mit is jelent ez?
A gőznyomás az üzemanyagok párolgási tulajdonságait jellemzi, hatással van például a hidegindítási tulajdonságokra. Egyszerűen magyarázva ahhoz, hogy hengerbe befecskendezett üzemanyag/levegő keverék robbanóképes elegyet alkosson az üzemanyag egy meghatározott részének el kell párolognia. A párolgás számszerűsítésére a kPa-ban kifejezett gőznyomásértéket használják, mely a folyadékkal egyensúlyban lévő gőztérben az elpárolgott üzemanyag parciális nyomását adja meg egy adott referencia hőmérsékleten. Az olajipari gyakorlatban a 100 Fahrenheit fokon (37,8 °C) mért gőznyomás értéket szokás megadni.
Mivel a normál légnyomást kereken 100 kPa-nak vehetjük, ezért a napi gyakorlatra lefordítva, egy 45 kPa gőznyomású üzemanyag elpárologtatásával, ideális körülmények között is csak max. 45 vol% lehet a kialakuló üzemanyag/levegő elegy koncentrációja (37.8 °C-on). A keverékképzés során hiába porlasztunk be jóval több üzemanyagot a ténylegesen elpárolgó rész koncentrációja nem haladja meg a fenti értéket ugyanis a felesleg lekondenzál illetve el sem párolog.
A különböző üzemanyag komponensek alsó robbanási határkoncentrációja jellemzően az 1-3 vol% tartományba esik (izo-oktán: 0.79%, pentán: 1.4%, etanol: 3.3 %). Ez a viszonylag alacsony koncentráció a fenti gőznyomású üzemanyaggal tehát gond nélkül előállítható. A folyadékok párolgása azonban nagymértékben (exponenciálisan) függ a hőmérséklettől, pl. a benzinek -10 °C-on mért tényleges gőznyomása már csak kb. egyötöde a 37.8 °C-on mért névleges értéknek.
A túl a alacsony gőznyomás tehát akadályozza a robbanóképes üzemanyag/levegő elegy kialakulását a hideg motorban, a túl magas gőznyomás azonban hátrányos, sőt veszélyes is lehet például az üzemanyag tartály megnövekedő párolgási vesztesége miatt.
A 4-es mintával kapcsolatban pontosítás végett még pár információ:
Ahogy már többször volt róla szó a hazai törvények előírják a denaturálást. Ez kötelezően két anyaggal történik, izobutil-alkohollal (IBA) és tec-butil-alkoholl (TBA) bekeverésével. Ezáltal biztos, hogy az E85 nem használható élelmiszeri célokra, nem ihatja meg senki. A denaturálás ezen formája kizárólag ha
zánkban előírt, máshol az E85-ben lévő benzint elfogadják denaturálószerként.
Először számomra sem volt világos, de a táblázatban is feltüntetett "alkohol tartalom” a szabványnak megfelelően (MSZ CWA 15293) tartalmazza a denaturálószerként ill. más szennyezőként bevitt magasabb rendű alkoholokat is, nem csak a bioetanolt. A két denaturáló anyag – mely 1-1 %-ban van jelen – a 85% alkohol tartalomhoz tartozik. Jelen esetben 84,33%-ban.
Bennem felmerült, vajon ezek a denaturáló szerek valamilyen módon nem rontanak e az E85 energia tartalmán, vagyis talán ezért tűnik rosszabbnak a hazai E85?
A magasabb rendű: propanol, butanol, pentanol stb. alkoholok jó üzemanyag komponensek. A magasabb rendű alkoholokban a szénhidrogén (benzin) jellegű szénlánc aránya egyre nagyobb az alkoholos jelleget adó -OH csoporthoz képest. A szénlánc növekedésével energia tartalmuk, égési tulajdonságaik (lsd. oxigén/üzemanyag arány) egyre inkább a szénhidrogénekhez állnak közelebb. Az n-butanol például önmagában is használható üzemanyagként, vagyis elviekben nem rontanak az E85 üzemanyag energiatartamán, csupán felesleges költségnövelő hatásuk van.
A hazai E85-ben van még egy adalék anyag, a szeleplerakódás csökkentésére bekevert speciális adalék. Ennek koncentrációja mindössze néhány század százalék, tehát érdemben nem befolyásolja az összetételt.
Miért kevés a benzin a hazai E85-ben?
- Az egyik az, hogy egy üzemanyag akkor igazán környezetbarát, ha a bio komponensek aránya magasabb. Ezért egyértelmű, tehát a törekvés, hogy kevesebb benzint tartalmazzon. Ez nagyon jó, sőt optimális megoldás lenne az E100, de nálunk ez több szempontból sem járható út.
- A másik dolog, hogy a bio-üzemanyagok és megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól szóló 42/2005. (III.10.) Korm. Rendelet szerint jelenleg az E85 üzemanyag bioetanol tartama jövedéki adómentes. Adót a benzin tartam után kell fizetni. Minél kisebb az E85-ben lévő benzintatalom, annál kevesebb a fizetendő adó, ami természetesen az üzemanyag árát befolyásolja. (Mellékesen az adalékanyagok is jövedéki adókötelesek). Ha több benzint raknának bele valószínűleg ez az árképzésben is jelentkezne.
- A harmadik nem utolsó szempont, hogy nyilván a gyártónak is az éri meg a legjobban ha a saját termékéből van a legtöbb a keverékben nem a beszállított egyéb anyagok.
Összegzésként elmondható, hogy a mérés tanulságos volt, de igazi magyarázatot nem adott. A minták közül a Cseh és az Osztrák tartalmazott több motorbenzint, így ahogy a labor gondolta és a tapasztalatok is bizonyítják a fogyasztás talán ezért alakul jobban. Viszont az osztrák minta nagyon szennyezett volt, ami talán csak egyedi eset, esetleg tárolási gond lehet. Ugyan ez a helyzet a feketén árult hazai E85-tel is. Nem csupán erkölcsi hanem biztonsági okokból sem javaslom ilyen üzemanyag használatát. Érdekes, hogy a svájci szesz a hazai E85-re hasonlít azzal a kivétellel, hogy benne a egy fia denaturáló szer sincs, aminek egyébként sem kéne beleszólni a fogyasztásba. Nincs mese valahogy tovább kéne mérni, ha egyáltalán érdemes.
6 megjegyzés:
Persze, hogy érdemes...
A tartály mikor már üres, az alatta lévő csövekben még simán marad 100-200 liter.
Most akkor van benzin a Hungrana etanoljában vagy nincs?
Jó cikk, remélem lesz folytatása :)
A térképet megnézném még egyszer - Csehszlovákia '92-ben megszűnt, vele a közös magyar-cseh határ is.
A cikk jó, végre méréseken alapul és nem csak ex has értékeket sorol fel.
Na jó, kicseréltem a képet. :)
Megjegyzés küldése