BANNER

_
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: etanol_gyár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: etanol_gyár. Összes bejegyzés megjelenítése

Épülő etanol gyárak - Dunaalmás


Elérkeztünk harmadik épülő etanolgyárunkhoz. Szándékosan hagytam a végére, mert nagyon sok a bizonytalanság az építkezéssel kapcsolatban. Most az év végéhez közeledve sem lehet semmi biztosat állítani, sőt a legújabb fejlemények szerint nem is az etanol, hanem a biogáz üzemként indul első körben.

A 2010. március 18-i Magyar Közlönyben jelent meg a 60/2010. (III. 18.) Korm. rendelet a DUNA-ETANOL Zrt. Bioetanol-Biogáz-Kiserőmű projekt Dunaalmás község közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról.  Az NFGM/2005/2010 számú tervezet mindenki számára megtekinthető.

Tulajdonos: DUNA-ETANOL Mezőgazdasági Terményfeldolgozó Zrt.
Székhely: 2890 Tata, Komáromi u. 47.

Adószám: 13835046

Ennél több adatot, ha meggebedek sem találok. Nemhogy weboldal, de még publikus e-mailcím sincs. A tulajdonos mély titoktartásba burkolódzik, interjút nem ad. Ez már eleve izgalmassá teszi a projektet, az eddigi két épülő beruházásnak legalább weboldala volt, bár megkeresésemre egyiktől sem jött válasz.


A Duna-Etanol Zrt.  kérelmet nyújtott be a hatósághoz, melyben kérte a Dunaalmás, 0661/3., 0633/26., 0634 helyrajzi számú ingatlanokon történő bioetanol-üzem megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezést. Ez gyakorlatilag a 10-es és az egyes út metszéspontjának egy kilométeres körzetében van, a telephely az 1-es útról érhető el. A tervek szerint a 10-es számú fő közlekedési úton etanol töltőállomás lesz (nem E85 kút!).

Nagyon furcsa dolog történt, amikor a napokban a Google térképen kerestem a helyet. Sehol sem leltem a piros tetejű épületeket, pedig pár hónappal ezelőtt még magam is láttam.
A körülbelül 140 millió eurós költségvetésű projekt teljeskörű koordinálását fővállalkozóként az DBM Energiatermelő Zrt. szakolyi bioerőművének kivitelezésében is közreműködő ELME Ipari Csoport Zrt. (EIG) fogja biztosítani saját mellett megbízott szakemberek bevonásával.  Az építkezés a tervek szerint 2010. április 1. és 2011. szeptember 30. között zajlana. A beruházás barnamezős, a korábbi években előkészített ipari park infrastruktúráját felhasználva építik.

Az eredeti elképzelés szerint a fő-tevékenység az alkoholgyártás. Erjesztéses eljárással 13-14 tf%-os etilalkoholt állítanak elő, ezt 95%-osra töményítik desztillálással, majd molekula-szűrővel víztelenítik.

A dunaalmási üzem a tervezet szerint évente
  • 340 000 tonna kukoricát dolgozna fel,
  • 124 000 m3 bioetanolt gyártana,
  • 70 488 megawatt villamos energiát állítana elő,
  • 2772 tonna csíraolajat gyártana

A keletkezett DGS mellékterméket a telepen létesítendő energiaközpontban elégetnék, ezáltal az üzem külső energiaigénye minimalizálható. A vízellátást 100 m3/óra csúcsteljesítményű fúrt kútból biztosítanák, az üzem frissvíz igénye 28-30 m3/óra. A tevékenység során ipari és kommunális szennyvíz keletkezik, ezt külön belső rendszerben gyűjtenék. A ipari szennyvizet tisztítás után újra felhasználják a technológiában és a hűtőtornyokban. A kommunális szennyvizet szennyvíztisztítóban tisztítják, majd a helyi Fényes-patakba vezetik.

A cég a termelést illetően - a dunaföldvárihoz hasonlóan -  elsősorban exportban gondolkodik. Vagyis E85 keverőüzem létesítése nincs a tervek között, hazai üzemanyag gyártás nem lesz. Ugyan még egyetlen liter etanolt sem állított elő az üzem, de az ügyvezető állítása szerint konkrét megrendelésekkel rendelkeznek Németországból, Angliából és Svédországból. Sőt  500 millió liter alkohol előállítására érkezett megrendelés a 124 millió liter etanol kapacitásúra tervezett üzemhez.
A gyár működtetéséhez a tervek szerint közvetlenül 101 dolgozóra lesz szükség.

  • Bioetanolüzem: 42 fő
  • Biogázüzem: 13 fő
  • Kiserőmű: 20 fő
  • Egyéb, irodai: 26 fő
Természetesen közvetve ez a szám 800-1000 főre rúghat.

A környezeti terhelést tekintve a beruházás területén és követlen közelében sincs „Natura 2000” oltalom alatt álló terült. Érdekesség viszont, hogy a tervezett üzemtől pár száz méterre található Almásfüzitő döglött vörösiszap-tározója.

Megfelelő háttérinformáció hiányában mindig érdemes a kocsmában vagy a szomszédban kérdezősködni. Én a legilletékesebbhez, a Dunaalmás ügyeivel foglalkozó bloghoz, a Dumaalmas.hu-hoz fordultam. Vajon ők, mint helyi lakosok, hogy látják a projektet, milyen reményeket fűznek a beruházáshoz.

Nem mondom, hogy felvidított, amit hallottam. Bár Dunaalmás új vezetése - az előzőhöz hasonlóan - maximálisan támogatja a projektet, a dolgok mégsem úgy folynak, mint ahogy tervezték. A Duna-Etanol Zrt. hátterében Hordós István, egy helyi milliárdos vállalkozó áll, aki 100%-os tulajdonosa a cég részvényeinek. Jelenleg működő gabonatárolói vannak Dunaalmás határában, a tervezett beruházás helyszínén. 2009-ben 17 milliós iparűzési- és építményadójával a falu egyik legjelentősebb adófizetője volt. Az önkormányzat munkahelyteremtő beruházás reményében 2010-ben jelentős adókedvezménnyel támogatta, 14 M Ft építményadót engedett el, valamint esetében a négyzetméterre kiszabható adót 800 forintról 300 forintra csökkentette. Szeptember végén egy választási nagygyűlésen komoly vita bontakozott ki, mert a helyiek egy része a kedvezményekért cserébe nem látta a projekt előmozdulását, és az állítólag korábban beígért 100 munkahelyből egyet sem.   


Hordós István már a szeptemberi gyűlésen is hangoztatta, hogy a Duna-Etanol Zrt.  fő tevékenysége nem is biztos, hogy a bioetanol lesz, hanem inkább biogáz, sőt Közép-Európa legnagyobb biogázüzeme címre törnek. Nem érezte magát hibásnak semmiben, akkori állítása szerint a bionenergetikai komplexum projekt szeptember 31-éig (!) bekerül a kormány cselekvési programjába, és viszik Brüsszelbe. Decemberben talán el is indulhat a megvalósítás, ha nem Dunaalmáson, akkor máshol.

Ez a kijelentés kicsit furcsa. A 60/2010. (III. 18.) Korm. rendelet elég határozottan definiálja a beruházás helyszínét. Amennyiben más területen indul el a projekt, a törvény ilyen formában nem vonatkozik rá. Bizonyára örömmel látnak egy ilyen jellegű létesítményt a szomszédos Szomódon, Naszályon vagy bárhol a térségben, de egy új helyszín nem fog gyorsítani a dolgon.

Ha optimisták vagyunk és bízunk a beruházás sikerében, akkor is van egy-két elgondolkodtató dolog. Az üzem az első tervek szerint 340 000 tonna kukoricát dolgozna fel. Ez az érték közel annyi, amennyit a Hungrana jelenleg etanolra fordít. Ők évi egymillió tonna körül dolgoznak fel, kb. 400 000 tonnából lesz alkohol, a többiből egyéb cukoripari termék. A legutóbbi híradások Dunaalmáson  már csupán 100 000 tonnáról beszélnek, de az sem kevés, egy közepes üzem kapacitása. A gond ott kezdődik, hogy túl közel vannak a nagy etanolüzemek. A szlovák - egyébként erős MOL-os kapcsolatokkal bíró Enviral - Leopoldban van, innen kb. 120 km-re. A Hungrana Szabadegyházán csak 90 km-re, a hamarosan induló, szintén nagy kapacitású dunaföldvári üzem 140 kilométeres vonzáskörzetben helyezkedik el. Nem nehéz belátni, hogy a nyersanyagellátás terén nem indulna jó eséllyel a dunaalmási üzem. Három nagyvállalat morzsáiból nem lesz könnyű gazdaságosan termelni.

Én drukkolok, de azt hiszem, a kabai üzemhez hasonlóan ide is tehetünk egy pipát.

(Köszönet a fotókért  a dumaalmas.hu-nak)

Épülő etanol gyárak - Dunaföldvár


Legutóbb a kabai üzemről volt szó. Elküldtem a cikket a EM-Bioetanol Kft. hivatalos e-mail címére, de sajnos válaszra sem méltatták. Lehet, hogy már senki sem nézi a leveleket, vagy nem foglalkoznak azzal, mit írnak róluk.  Sajnos ez is csak alátámasztja a gyanúmat, hogy Kabán a közeljövőben nem indul etanolgyártás. Sokkal reménytelibb a dunaföldvári vállalkozás, bár úgy néz ki, azzal sem leszünk előrébb. Kicsi az esélye, hogy Magyarországnak egy csepp alkoholt is gyártani fognak.


Fotó: pannoniaethanol.com

A 2010. február 5-i Magyar Közlönyben megjelent 15/2010. (II. 5.) Korm. rendelet szerint, a Pannonia Ethanol Zrt. bioetanol-előállító üzem projekt, Dunaföldvár város
közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházását, kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.  Az NFGM/206/2010 számú tervezet mindenki számára megtekinthető.

Tulajdonos: Pannonia Ethanol Zártkörűen Működő Rt.
Székhely: 1050 Budapest Zrínyi u. 16. 3. em. 10.
Cégjegyzékszám: 01-10-046437
Adószám: 14858019241
web: www.pannoniaethanol.com
e-mail: csak formail áll rendelkezésre
webkamera az építkezésről: http://www.vizionix.hu/bioethanol.php


Fotó: pannoniaethanol.com


A 120 millió eurós beruházással megépülő gyár alapkövét 2010. augusztus 23-án tették le. A zöldmezős beruházás keretében épülő bioetanolt előállító üzem  Dunaföldvár közigazgatási területén külterületen 0111/26, 0109, 0116/5 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található. Az ingatlanok jelenleg a Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. (0111/26, 0116/5), és a Dunaföldvári Önkormányzat (0109) tulajdonában vannak, de a beruházó meg szeretné vásárolni azokat.

A Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. egy minneapolisi, (Egyesült Államok) tulajdonú mezőgazdasági kereskedelmi cég. Gabona kereskedelmével, takarmánnyal, műtrágyával, keményítővel, adalékanyaggal és ezek logisztikájával foglalkozik. 20 telephelye van az országban, Dunaföldváron szárító üzeme, raktára és kikötője (!) van a tervezett beruházás mellett közvetlenül.


Fotó: pannoniaethanol.com


Pannonia Ethanol Zrt. 100%-ban az ír Ethanol Europe Ltd. tulajdonában van. Az építés 2010 januárjában kezdődött, és az eredeti tervek szerint  2011 decemberében fejeződik be. Nemrégiben jártam arra; a fényképeken látszik, hogy a földmunkák megkezdődtek, sőt a helyiek elmondása szerint találtak valamit a földben, de már túl vannak a régészeti feltárásokon is.



A tervezett etanol üzem évente 500 ezer tonna kukoricát dolgozna fel, és évente több mint 200 millió liter etanolt gyártana, valamint melléktermékként 170 ezer tonna állati takarmányozási célra szánt fehérjét. Nem titok, hogy a Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt-vel szándékoznak hosszú távú megállapodást kötni az alapanyag beszerzését illetően.  Az építést a világ egyik legnagyobb etanolgyár-kivitelező vállalkozása, az amerikai tulajdonú Fagen Inc. végzi. Tudomásom szerint a Fagen, csak mint kivitelező vesz részt a projektben, tulajdonrészt nem szerez a vállalkozásban.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (továbbiakban: Ngt.) 1. § (1) bekezdésének e)-f) pontjában meghatározottak szerint kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítható az a beruházás, amely legalább 2 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 50 új munkahely megteremtését biztosítja, valamint környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását segíti elő.
A dunaföldvári etanol üzem 97,2 millió euró beruházással készül, és 77 főnek adna munkát, valamint a megújuló energiaforrások használatának növekedését segíti elő. Így a beruházás a kiemelt beruházások kritériumainak megfelel.



Mint minden hasonló beruházás esetén, szükséges a környezetvédelmi tanulmány elkészítése. Ahogy lenni szokott, a környezetvédők belemartak a dunaföldvári üzembe is. Nem szeretném különösképpen kommentálni a Magyar Természetvédők Szövetségének véleményét, mert sok szempontból egyetértek velük, de sajnos a szokásos csúsztatásokat most is előszeretettel alkalmazták.  Említik a tanulmányban az etanolgyártás negatív energiamérlegét, (sajnos szerencsétlenül éppen  David Pimentel, a Cornell Egyetem kutatóját említik, akit többször is az a vád ért, hogy nem a korszerű etanolgyártási technológiával számolt), illetve olvasható a számomra rendkívül demagóg "éhezők számának növekedése", valamint nem tartják indokoltnak, hogy a 77 munkahelyet teremtő beruházás valóban kiemelt lenne. Ez verte ki nálam a biztosítékot.
Az előterjesztés az amerikai tapasztalatok alapján számolt 600 közvetett munkahelyről beszél. (A természetvédők ezen számításokat nem tartották megalapozottnak.) Ha ezt az értéket túlzónak is tartanánk, azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy ilyen volumenű vállalkozás csupán 77 munkahelyet teremt. Még ha az udvaron teremne az összes kukorica, akkor is abszurd. A kabai cukorgyár virágzó időszakában 1000 főnek adott munkát a régióban, de a Hungranából sem csak a gyár dolgozói élnek.

Én nem ezek miatt aggodalmaskodom. A gondok nem itt kezdődnek.

Idézek a tervezetből:
"A gyártókapacitás termékei export piacon is értékesíthetők, akár 100%-os mértékben, ami jelentősen javítaná a magyar külkereskedelmi mérleget. A korábban nem exportképes, uniós ártámogatásban részesülő kukorica a hazai piacon eladható lesz, mint az etanol előállítás alapanyaga. A hazai bővülő bio üzemanyag igény csökkenti az import üzemanyagok behozatalát. " 

Eddig még rendben is lenne, a baj a következő mondatnál kezdődik:  "A jelen projekt célja, hogy a gyár végterméke exportra kerüljön."

Hoppá, ezek szerint nagyon úgy néz ki, hogy az egyetlen megvalósuló etanolgyárból egy csepp etanol nem kerül a hazai járművekbe.  Tudomásom szerint nem is terveznek E85 keverőüzem létrehozását, vagyis kizárólag bioetanolt fognak gyártani, amit azonnal külföldi bekeverésekre értékesítenek.


Az épülő gyár mellett ott a Lukoil telephelye is. Ez vajon csak véleltlen?


A dunaföldvári gyár jó lesz a városnak, a régiónak, talán jót fog tenni a magyar mezőgazdaságnak. A gyártás fehérjetartalmú mellékterméke kiváló takarmány, ami hazai piacon értékesíthető lenne, ha lenne hazai állattenyészés. De nincs felvevő piac, így valószínűleg az is megy külföldre, vagy ebből is tüzelő lesz, ahogy a Hungrana csinálja.
Bánatom, hogy az épülő gyár és a tervezett beszállító tulajdonosa is külföldi, így szokás szerint a profit sem marad az országban.


Fotó: pannoniaethanol.com


Ahogy jelenleg alakulnak a dolgok, az egyetlen hazai E85 gyártó továbbra is konkurencia nélkül marad - az E85 árképzése versenytársak nélkül történik. A kép kezd nagyon hasonlítani a MOL piaci egyeduralkodásához, sőt még rosszabb is, mert olyan nem fordulhat elő, mint egyéb üzemanyag esetén, hogy egyes kereskedők nyugati beszálítóhoz forduljanak. (Ezért lehetséges például, hogy a sárvári AVIA kúton tankolva kevesebbet fogyaszt az autó mint a közeli Mol kúton tankolva...)

Reménykedhetünk tehát inkább egy másik konkurenciában, mondjuk a tervezett dunaalmási etanolüzemben.
De úgy érzem, nincs remény. Legközelebb arról lesz szó.

Épülő etanol gyárak - Kaba


Az év első felében a tervezett Dunaföldvári, a Dunaalmási és a Kabai etanol üzem került a kiemelt beruházások közé. Arra gondoltam érdemes utána járni, hogy állnak a projektek most. Egy cikkben szerettem volna összefoglalni, de a kutatás közben kiderült az anyag több mint amire számítottam. Ezért mindegyik üzemről készül egy írás, majd az egyetlen működő üzem a Hungrana sem marad ki.
Most első körben a kabai Bioetanol-Biogáz-Kiserőmű projekt és előzménye következik:


Hazánk legnagyobb cukorgyára a Kabai Cukorgyár 1976-78-ig állami beruházással épült. Kezdetben közel 1000 főnek adott munkát majd a nyolcvanas évek végi privatizáció után ez a létszám 200 alá csökkent. Az új tulajdonos az Angol - Francia EASTERN Sugar csoport lett mely a gyár bezárásáig irányította a munkát. Mielőtt felszántották és sóval hintették be az üzem Európa egyik legkorszerűbb gyára volt, például olyan infravörös ellenkörzési rendszere volt, hogy a műszaki igazgató akár otthonából a reklámok alatt számítógépen is ellenőrizhette a működést. Más üzemek napi átlagos 5-6 ezer tonna cukorrépa feldolgozás mellett a kabai gyár 12 ezer tonna feldolgozására is képes volt. Körülbelül 1.300 tonna EU I. és II. minőségű kristálycukrot gyártottak naponta. A gyár környéki 11 ezer hektár termőterületéről 2003-ban fél millió tonna répát szállított be 200 teherautó.

Szerencs két évvel élte túl Kabát
2007-ben mégis megjelentek a betondarálók a gyár területén és gyakorlatilag a földel tették egyenlővé. A katasztrófát máig nem heverte ki a város egész családok lettek munkanélküliek. A gyárra épülő mezőgazdaság, fuvarozás is gyakorlatilag megsemmisült, Kaba évi 220-250 millió forint helyi adó bevételtől esett el, ez a városi költségvetés negyede volt.
MAGYAR CUKORGYÁRTÁS HALÁLA
A rendszerváltáskor tizenkét cukorgyár működött Magyarországon, 2004 után már csak öt üzem maradt. 2006-ban bezárt a kabai gyár, mire a gazdák huszonöt százaléka felhagyott a termesztéssel. 2007-ben a fennmaradt négy gyár közül háromra került lakat így a gazdák további ötven százaléka szüntette be a termelést. Mára csak a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára üzemel ami neve ellenére nem magyar. A mi szempontunkból érdekesség hogy tulajdonosa az osztrák Angrana a hazai E85 gyártó a Hungrana anyavállalata.


A halálozási dátumok:
  • 1997 - Ercsi (Agrana -Magyar Cukor Zrt )
  • 1997 - Mezőhegyes (Eastern Sugar)
  • 1997 - Sarkad (Eastern Sugar)
  • 1999 - Sárvár (Agrana -Magyar Cukor Zrt )
  • 2000 - Selyp (Eridanai Béghin-Say)
  • 2002 - Ács (Agrana -Magyar Cukor rt )
  • 2004 - Hatvan (Nord Zücker AG)
  • 2006 - Kaba (Eastern Sugar)
  • 2007 - Szolnok (Nord Zücker AG.)
  • 2008 - Szerencs (Nord Zücker AG.)
  • 2009 - Petőhőza (Agrana -Magyar Cukor Zrt )
A kabai lavina azzal indult, hogy 2006 július 1-én a cukor felvásárlási ára drasztikusan csökkent. Ez pedig azért történt mert Ausztrália, Brazília és Thaiföld sérelmezte, hogy az Európai Unió a cukorexport támogatásával tartja fenn az Unión belüli magas cukorárakat.